Paulik János: A hitoktatás reformja. Nyíregyháza 1917.
- 19 v-nn Tferrtiéíöetefr-doBlfkianbartv'hbgy mindez' csak enyHitëne"a bájt • A' bajiiak tulajdonkénen" az' által'vennők elejét, hí* ä- hitoktatási reformot irtindj'árt ännak az :«îe5<éírt kéztfeiíők' s ä ; Hitoktatók kiképzéséi igyiékezwéffk -afepüsá^l^á^efrAi. M'eft itt a'gyökére minden bajnak; a hitok"taítálv fogyaiékók-'kiképzése 1 ttil'ájdónképe'tf az ; !'óka 1 a hitokfötás^'későbbi' fé^atékióSSágártak, te^yeflek azók a hitoktáitók 1' jiá^bk vagy '• tanítók. Az az egy-két hittani vagy kíitéehéfikai 6rä- a piepárándián és a theölogián 1 bifeWi'y ftfö^ íiém'fög'az''egyháznak'm'e'^lelő katecliétákat sbéâTitätfr. 1 Alánabb S''mélyrehatóbb képzettséget kell ' tehát riyüj^ariirtik a leéWdő katéchétákuak. Jobban kell őket 'titíVelni'a^'éléti'e. "Az élhtéleti tájékoztatás' 'Ulelleit b-é 'kell 'víhtti , )őkét i lá l2 l"iskolákba is a hittanórákra, hadd lássák a f/ ótt'"f My6 1 toihrfkátIs^ímlől-sztímbé és'gyakorlatilag is megŰgtybljék 'CV'etóajáíitsák azt,' ami később •teendőjük leáz. >U: H'$'íiHn'éí% ólÜÜIáfÁ'áfV'klérÜé'stielí 'Höítt''rttuláázthWtÖtíi éi'Ván£sútyó'ihi -aiWiiby 1 a 'fHëdlogiâi riágybízottság, 1 ^L mirff 1 ; anÜMhéÜ' az 'égjtëfc jM'iőkÖnyv''hát'áríizatáí MelmebdH' (1^l6:' l]k j."65. éz 'â'kel-dëà á'tutdltóiott; ^ fógl'álVÄ 'b'éMkh lè'>éfàéssël l iè i le'ày, 1 í VFi'éöí'og^kép'ést 'kÖiszeFáén'Wégi'éfoi-'máÍó^^ TWá^ke'dé'ss^l ' jÖJ^Őft ségí'ts^ére 'á hitókt'atásí l^fbrmriäk/'ho^y iil á'zütá'n 1 riágy 'hbrdéffefjéh'ez méltó mötfo'ri légyéri 1 'rti'égóldható é^yhtóUhkbáH.' 7 'E'gyhâzïiiïk 'létaíapjaitiák erősítéste delében teendő intézkedések során arra is el kell szánnia magát egyházegyetemünknek; hogy a tkeológiút megnyissa a In ők előtt is. Ez a gondolat ma még bi'arnak tetszhetik mi'iáiunk,\tíe alapjában!, .vByçi,az. A külföldön tudvalevőleg már iwíati.töi-í m^gá^k^í'^éÍPtbev Ai^kták.pJt már,r^gótp(felhasználják a (nőkiegy«ís. kj.v41ci. ival lá$o&. çtaariz.rrréjt, az.figybáz; erdßkebeflH.Söt^ztíii? olvastuk/Pfmriégibe^i.hqgLV Mfi! motországba H : wáiT ! ípla yatfak panná egy e|V[. nőtheiq^gíjst. ,S\iájehan azomiRÓílofi;., r^z^m,iS^rinJ,,nífgyqn ,l}fiíyfis,ei}. •S%ym\ nőkben, wsgva^i », hajlam,,js,, a,. tejhet^g,,. papi ,pály.áfla.iiMagam,láttam halottam .már beszélni,egy^s nQkftt,ia|viikimk,pgy/ A'sIlàçp^ibyzgôsàgaMy&lawflÎ ßi^flflK' kész.sége J?RtÓWCj> ^egJiçpp,,,pi.ftkjk, anatíliwniswwjnaki mHtattâki.bç P4Jti^stolwH.a^t a; fP.eigjegyzését: «A nő hallga,$?Qíi) gyM.lcí^e^tb^ji»,,!