Paulik János: A hitoktatás reformja. Nyíregyháza 1917.

— 20 Magyarországon, maholnap életszükséggé válik a nőknek c téren való alkalmaztatása. Hovatovább ugyanis mind aggasztóbbá válik a theologus hiány. S a succrescentia sem mindig a legmegnyugtatóbb. Miért ne lehetne hát a nők soraiból is szaporítani az egyházépitő munkások számát? Mert hiszen ha talán a gyakorlati lelkészség ellátására, több oknál fogva, a nőtheologusok nem is lennének alkalmazhatók, az azonban nem tagadható, hogy mint hitoktatók igen jó szolgálatot tehetnének egyházunknak, különösen a zártkörű intézetekben, aminőket létesíteni most többet szándékozunk. Én nyereséget s bizonyos megnyugtatót látnék abban, ha egy-egy kerületi leánynevelő intézetünknek, vagy mondjuk árvaházunknak az igazgatója egy olyan nő lehetne, aki egyúttal theologus is, s aki az illető intézet mindennemű papi tennivalóit is elvégezhetné. Ez mindenesetre jobban biztosítaná az illető intézet ev. szellemét, mint akármely más, taláii matematikára, talán földrajzra képesített tanárnő, akinek lelki dispositiói közül esetleg sok olyan jellemvonás hinyozhatik, amely az egyházra nézve főfontosságu s amely egy théologusnál inkább feltételezhető. De hát különben nem is szükséges talán ezt a tételt hosszasabban fejtegetni, azért csak arra kérném a theol. nagybizottságot, hogy szíveskedjék fontolóra venni e kérdésnek ezt az oldalát is. . A tiszakerüleíi javaslatnak egy további pontja így szól : 2. A hittanúrák a tantervben alkalmasabb helyet foglaljanak. Ezt a pontot t. i. az általam és mások által is tapasztalt leszorítás diktálta nekünk. A nem saját intézeteinkben a hitoktatási órákat ide-oda lökdösik, mint az árva gyereket. Különösen ahol a direktor tul nagy önérzettel s egyháziatlansággal van telítve. A pápistákkal bezzeg nem igen merik ezt megtenni, mivel a nagyságos Főúr, vagy ő Eminenciája hamar megtalálná az orvosszerét. Komoly lépések teendők tehát arra nézve is, hogy a hitoktatás,, mint rendes tantárgy, az állami s egyébjellegü intézetekben is a többi rendes tárgyak sorába kerüljön s ne taszíttassák ki a késő délutáni órákra, amely időpont a hitoktatás sikerét nagyon veszélyezteti.