Paulik János: A hitoktatás reformja. Nyíregyháza 1917.

— 13 ­akinek arra vonatkozólag valami üdvös terve, gondolata van; és csak azután, ha a megfelelő tanterv sokoldalú és komoly hozzászólás után kiformálódott, kell annak meg­valósításához hozzálátni. Akkor aztán nem állanának elő olyan esetek, aminő a múltkori egyetemes gyűlésen is elő­állott, hogy t. i. egy, addig engedélyezett tankönyvnél órá­kon át kelljen vitatkozni, hogy az a tankönyv engedélyez­tessék-e tovább vagy nem ; mert ha valamely tankönyvnél ilyen vita valaha előfordulhat, akkor azt a vitát már az első lépésnél kell eldönteni. Ez az eset is csak azt bizo­nyítja, amit fentebb mondottam, hogy hitoktatásunk fon­tos ügye nem egyszer csak ugy ötletszerűen intéződik, szükség volna azért annak vezetésére egy külön, állandó s a dolog mélyeire is lehatolni képes szervet létesíteni. 5. Külön tankönyvek írandók a középiskolai leány­növendékek részére, amely tankönyvekben a női lelket megragadni s építeni képes részletek is találjanak helyet. Ez által t. i. a mai hittani könyvek egyoldalúságán szeretnék segíteni s egyénibbé óhajtanám tenni a vallás­erkölcsi nevelést. Ma tudjuk, minden növendékünk, le­gyen az fiu, vagy leány, egyforma tankönyvből tanul. Né­zetem szerint ez helytelen. Mert ha elfogadjuk is azt a hit­oktatási alapelvet, mely szerint minden embert Krisztus által a Krisztusra kell nevelni, nem tagadhatjuk el viszont azt az igazságot sem, hogy a Krisztusi eszmény, a Krisz­tusi elvek megnyilatkozásának egy és más tekintetben más az alakja a férfinál és a nőnél. S ezeket a külön megnyi­latkozásokat okvetlenül szemléltetnünk kell nekünk a ie­ánynevelésnél, részint bibliai, részint egyéb történeti női eszményképeken. Egy Tabita pl. jobb nevelő és buzditó példa egy leány előtt, mint pl. egy Sámson; sőt akár ma­cánál Luthernél is érdekesebb és vonzóbb a «Kata asz­szony»; s ép azért a leánynevelésnél ezeket a dolgokat nem szabad nekünk figyelmen kivül hagynunk. 0. Külön tankönyvek írandók az olyan iskolák részére is (hadapród, katonai reál, felső kereskedelmi, tanonc, stb.), amelyek csak heti egy órában nyerhetnek hitokta­tást. Eddigelé ezeknek az iskoláknak külön hittani köny­vük nem volt, hanem a többi rendes tankönyvből oktattuk

Next

/
Thumbnails
Contents