Paulik János: A hitoktatás reformja. Nyíregyháza 1917.

14 — őket ugy, hogy emitt kihagytunk belőlük 5 oldalt, amott megint 6-ot és igy tovább. Az ilyen eljárás azonban nemcsak, hogy zavaró, hanem a hitoktatás komolyságát is veszélyezteti. Az a sok kihagyás, ide-oda ugrálás könnyen azt a gondolatot kelti a növendékben, hogy ime nem kell mindent komolyan venni. Amellett az ilyen tankönyvek az elérendő célt sem szolgálják. Az ezen typusu iskolák részére megírandó tankönyvekbe eklektikusán csak azt kellene felvenni, ami az illető növendékek felfogásának, életszükségleteinek megfelel s ami hittani ismereteiket jótékonyan mintegy betetőzi. 7. Ugy az elemi, valamint a középfokú iskolák hittani kezikönyvei, különösen a történetiek, a keresztyén szeretetmunkásságot feltüntető bővebb szakaszokkal is kiegészitendők. Oka van annak is, amiért ezt mondom. Az eddigi tankönyveknek, — ugy a világtörténelmieknek, mint az egyháztörténelmieknek — az a nagy hibájuk, hogy az emberiség életképét hamisan, mert egyoldalúan állítják az iskolai ifjúság szeme elé. Aki ugyanis csak a mai iskolai tankönyvekből alkotna képet magának az emberiség vagy az egyház életéről, az egyenesen azt hihetné, hogy az egyház eddig elé nem tett egyebet, mint csak veszekedett és verekedett. Már pedig egyebet is tett: épített, ölelgetett s a szeretet oltártüzeit is ápolta. Erről a szent munkáról azonban tankönyveink legtöbbnyire hallgatnak, vagy azt legfeljebb csak mellékesen érintik; holott pedig kívánatos volna, hogy az egyház életének ez a szép s magasztos oldala minél élénkebben s minél vonzóbban szemléltessék. Miért kell a gyermeknek mi.idenről tudnia, tudnia pl. Harnibalról, Cézárról, Mohamedről, 111. Incéről, Torquemadáról és igy tovább, de a munkás szeretet zászlóvivőiről nem mondunk neki semmit, vagy ha mondunk is, csak privatim mondunk, mivel hivatalosan bevett vezérkönyveink írem is adnak nekünk alkalmat az iskolában ezekről beszélni. Pedig hát a valláserkölcsi érzés s egyházi érzület ápolása szempontjából sokkalta fontosabb az, hogy a növendék tudjon egy Frankerői, egy Wichernről egy Fliednerről, egy Bodelschwingről, egy Barnardóról, vagy akár egy Fry Erzsébetről, egy Lorántffy Zsuzsannáról, mint