Podmaniczky Pál: A reformáció neveléstörténeti jelentősége. Sopron 1916.

26 végig. Előadásainak jegyzéke (Hartfelder : Philipp Melanchthon. 555. o.) beszédes bizonysága ennek. Jellemének fogyatkozásai is erre vezethetők vissza talán különösen ingatagsága. Az evangéliumért vívott harcokban újra meg újra elhatalmasodott szivén a vágy a humanista studiumok csendje után. Másrészt tény azonban, hogy Melanchthon kezdettől fogva mindvégig keresztyén humanista akart lenni. Már wittenbergi beköszöntő beszédében (De corrigendis adolescentiae studiis. L. Hartfelder i. m. 64. o.) is határozottan hangsúlyozza, hogy az „ad fontes" elv követése azért szükséges, mert csak így érthetjük meg Krisztust. A nevelés célja szerinte is csak az eloquentia, de ő ezt a formális készséget az evangélium szolgálatába állítja (Hartfelder i. m. 339. o.). Ez a keresztyén Melanchthon hozta létre a szövetséget Luther s a humanista Melanchthon között. Ezért volt Melanchthon alkalmas arra, hogy Luther paedagogiáját, amennyire ez természetesen akkor lehetséges volt, megvalósítsa. Néha annyira hozzásimult Lutherhez, hogy szinte azt véljük hallani, így pl. amikor Soest városának tanácsot ad latin iskolájának berendezésére nézve (Paulsen i. m. I. 209. o.). A reformációnak és a humanismusnak Melanchthonban való egysége meggyőző erővél bizonyítja, hogy az evangéliumnak a reformáció által újra megszólaltatott paedagogiája minden idők paedagogiája, mivel beleilleszthető minden kor és kultura sajátságába. Melanchthon paedagogiai munkásságára csodálattal tekinthetünk. A reformáció első viharaiban rombadőlt tudós-nevelést fölépítette romjaiból. Ő vetette meg a német gimnáziumi oktatásnak az alapját. Közvetve vagy közvetlenül több mint 1000 iskola vallhatta Melanchthont a maga megalkotójának. Munkásságának teremtő, megújító erejét azonban különösen a felvirágzó egyetemek hirdetik. A Hesseni Fülöp alapította marburgi, az Albrecht porosz herceg alapította königs-