Szigethy Lajos: Magyar történet az ág. hitv. evang. elemi iskolák VI. osztálya számára. Budapest 1916.

I. A mohácsi vészt megelőző korszak áttekintése - 1. Magyarország és a magyar nemzet a honfoglalás előtt

— 4 — kat nevezi meg. Ezeket a régi kor leghatalmasabb nemzete, a római, győzte le s megalapította a Duna jobb partján Pannoniát, keleten Dáciát. Ezek már művelt országok voltak, virágzó városokkal, aranybányákkal, jó utakkal. A római uralmat a népvándorlás korában Ázsiából Európába bevándorló szilaj, erős népek döntötték meg. Ezek között leghatalmasabb volt a hún nép. Ennek királya, Attila, az Isten ostora, fél Európa fölött uralkodott (434-458). Attila halála után a hún birodalom szétbomlott. Mai hazánkban a mostani németekkel rokon germán népek lettek az urak. Ezek elköltöztek innen Olaszországija. Rövid ideig a húnokkal rokon avarok laktak hazánkban. Utánuk többféle nép telepedett itt meg : bolgárok a Tisza-Duna közén, németek a mai osztrák határ mentén és a mai tótok, horvátok rokonai, kis szláv törzsek mindenfelé. Láttuk, hogy állandóan egy nép se tudott úrrá lenni az egész haza fölött. Ezt az isteni gondviselés a magyar nemzet számára tartotta fenn. A magyar nemzet a honfoglalás előtt. Ázsiai legrégibb otthonából a magyar nép az Urai-hegy aljában a Káma folyó mellé, innen a Kaspi-tó, innen a Don-folyó vidékére költözött. Később az Alsó Dnyeper partvidéke, majd Etelköz volt az ideiglenes hazája. Itt alakult a hét törzs, Árpád fejedelemsége alatt, a vérszerzödéssel egységes nemzetté. Az egységes nemzet diadalmas háborúkat folytatott a görögök szövetségében a bolgárok ellen és a németeket segítve a vágvidéki szlávok ellen. De Etelközt elpusztították a bolgárok és besenyők. Árpád tehát elhagyta e veszedelmes fekvésű országot és 896 táján