Szigethy Lajos: Magyar történet az ág. hitv. evang. elemi iskolák VI. osztálya számára. Budapest 1916.

I. A mohácsi vészt megelőző korszak áttekintése - 2. A fejedelmek kora

a Vereczkei-szoroson át bevezette népét a végleges hazába, melyet úgy tekintett, mint ősétől, Attilától, rászállt jogos örökségét. 2. A fejedelmek kora. A honfoglalás. Árpád hét esztendő alatt (896 — 903) elfoglalta a hazát. Zalán bolgár fejedelmet és Szvatoplukot, a vágvidéki szlávok urát leverte. A kisebb szláv törzsek nagyobb része valószínűleg önkényt hódolt meg. Pusztaszeren az országgyűlésen felosztották az új országot. A kevésszámú magyar nép békésen megfért a nagy területen a meghódított népekkel. A terület legnagyobb része lakatlan puszta, erdőség, mocsár volt. Szétszórt tanyákon Jakotta magyarság. Leginkább halászott, vadászott, pásztorkodott, de a régibb lakosság s a magyarság egyrésze már Árpád fejedelem, földet is mívelt. A szlávok jó része már keresztyén volt. A magyarok pogányok voltak. Az ősi vallást .nem ismerjük, de a pogányságot eltiltó későbbi törvényekből tudjuk, hogy a pogány magyarok vízparti berkekben, kőoltárokon áldoztak istenüknek. Voltak papjaik, jósaik. Népköltők, hegedősök, igricek énekeket adtak elő a nemzeti hősökről.