Szigethy Lajos: Magyar történet az ág. hitv. evang. elemi iskolák VI. osztálya számára. Budapest 1916.

II. A mohácsi veszedelem után következő korszak története - 12. A Széchenyi-korszak

— 50 — meg akarta semmisíteni az alkotmányt. Országgyűlés megkérdezése nélkül felemelte az adót és elrendelte a katonaszedést. Ez ellen felzúdultak a vármegyék. Több megyében a tisztviselők inkább lemondtak, hogy ne kelljen végrehajtaniok a törvénytelen rendeleteket. Erre Ferenc, a ki jószívű, népei iránt jóindulatú fejedelem volt, összehívta az országgyűlést, hogy a nemzetet megnyugtassa. Ezzel az 1825-iki országgyűléssel nevezetes új korszaka kezdődik történetünknek. 12. A Széchenyi-korszak. Széchenyi István. Az 1825-től mintegy 1847-ig terjedő időt Széchenyi-korszaknak nevezzük, mert ekkor Széchenyi volt a nemzet vezére. Széchenyinek az volt a törekvése, hogy a nemzetet gazdaggá, műveltté tegye. Ha azután gazdag és művelt lesz, akkor szabad is lesz, mert szabadsága megvédésére lesz ereje. Nagy céljai megvalósítására megalapította a Tudományos Akadémiát, a Nemzeti Kaszinót, a lóversenyeket, a Dunagőzhajózási társaságot. Szabályozta a Tiszát, megnyitotta a dunai vízi utat a Vaskapunál. Kiváló könyvekben (Hitel, Világ, Stádium) is kifejtette gondolatait. Széchenyi hatása alatt álltak az országgyűlések is és sok hasznos és áldásos újítást megvalósítottak. Az országgyűlések különösen három irányban tettek sokat : az alkotmányért, a nemzeti nyelvért és a jobbágyokért. Az alkotmány biztosítása és fejlesztése. Az 1825-iki országgyűlésen körülsáncolták, vagyis biztosították az alkotmányt. Legfőbb biztosítékul kimondták, hogy a király köteles legalább minden harmadik évben ország-