Szigethy Lajos: Magyar történet az ág. hitv. evang. elemi iskolák VI. osztálya számára. Budapest 1916.

II. A mohácsi veszedelem után következő korszak története - 11. A francia háborúk és a szent szövetség

— 47 — urak és a nép közt testvériség legyen. Összefoglalva úgy mondták : Legyen szabadság, egyenlőség, testvériség. Az 1789-iki forradalomban ez a három igazság megvalósult és Franciaország köztársaság lett, vagyis olyan ország, melyben nincsen király, hanem bizonyos időre választott elnökök vezetik az ügyeket. De azután a köztársaság vezetői nagyobb zsarnokok lettek, mint az előbbi zsarnokok voltak. A királyt, királynét, sok ezer urat, előkelő polgárt, katholikus papot kivégeztettek, úgyhogy Franciaországban valami négy esztendeig a rémület uralkodott. A szabadság, egyenlőség, testvériség gyönyörű gondolatát az egész világon megértették. A szabadság dalát, a marszejli nótát mindenfelé énekelték. Nálunk Martinovics Ignác apát titkos szövetséget alkotott, hogy itt is úgy legyen, mint Franciaországban. De a vezetőket kivégezték, vagy becsukták. Attól féltek, hogy nálunk is olyan rémületes világ következnék a szabadmozgalomból, mint Franciaországban. Sőt Európa leghatalmasabb fejedelmei, élükön királyunkkal, Ferenccel és a porosz királlyal, nagy szövetséget alkottak a francia köztársaság ellen. így megindultak a francia háborúk (1792—1815). Francia háborúk. Napoleon. A francia nemzet egymaga meg tudta magát védelmezni, sőt ő támadott, mikor vezérnek, majd köztársasági elnöknek, végre császárnak megtették Bonaparte Napoleont, egy korzikai ügyvédnek fiát. Ez a lángeszű ember a világnak legnagyobb hadvezére volt. Nagy háborúkban legyőzte ellenségeit. Csak az angolokkal nem bírt, mert nem volt elég nagy hajóhada. Elfoglalta Németország nagyobbrészét. 1. Ferenc 1806-ban le is tette a német császári címet. De