Szigethy Lajos: Magyar történet az ág. hitv. evang. elemi iskolák VI. osztálya számára. Budapest 1916.

II. A mohácsi veszedelem után következő korszak története - 11. A francia háborúk és a szent szövetség

— 48 — / megtartotta az osztrák császár címét, melyet 1804-ben vett fel. Ferenc nagy elszántsággal újra és újra fegyvert fogott Napoleon ellen, habár ez mindannyiszor legyőzte is. A magyar nemesség lelkesen fegyvert fogott királya szavára. Érezte, hogy a franciák nemcsak a királynak, hanem a nemességnek is ellenségei. Győrnél 1809-ben nagy elszántsággal harcot is állott a magyar nemesi felkelő sereg a franciákkal, de sikertelenül. Ez volt az utolsó nemesi felkelés. Kitűnően harcolt a magyar állandó gyalogság és huszárság is. Az egész világ emlegette Simonyi József huszárezredest, a legvitézebb huszárt. Napoleon legnagyobb győzelmét Wagramnál vívta Ferenc hadai fölött (1809). Ezután az egész tengerpartot elfoglalta Ausztriától és Magyarországtól. Napoleon ura akart lenni az egész világnak. Megtámadta az oroszokat is, győzött is fölöttük, de az óriási orosz pusztákon a rettenetes télen elpusztult a serege. Ekkor újra szövetkeztek ellene Európa fejedelmei, ismételten leverték és végre a távol Szent Ilonaszigetre vitették. Itt 1821-ben meghalt. A francia háborúk hatása. Magyarország sok vért és vagyont áldozott a francia háborúkban. El is gyengült az ország és éveken át csak pihenni s erősödni vágyott. A hasznos és szükséges újítások is jórészt elmaradtak, mert a háború foglalt le minden időt és erőt. Sok embert az újításoktól a franciaországi példa riasztott el. Ferenc maga annyira félt az újításoktól, hogy azokat előtte még csak említeni se volt szabad. Azért haladás mégis volt, különösen gazdasági téren. Megásták a Ferenc-csatornát; ezen a gabonáshajók gyorsabban jutottak a Tisza vidékéről Komárom felé, mint azelőtt. Festetics György gróf Keszthelyen