Szigethy Lajos: Magyar történet az ág. hitv. evang. elemi iskolák VI. osztálya számára. Budapest 1916.

II. A mohácsi veszedelem után következő korszak története - 10. Az ország újjászervezése

— 44 — magyar nemzet, mely védelmére „életét és vérét" ajánlotta fel. Vitéz magyar seregek harcoltak Mária Teréziáért második háborújában is, az úgynevezett hétéves háborúban (1756—1763). Ebben nem tudták legyőzni Nagy Frigyest. De az is nagy dolog volt, hogy hét esztendeig bírták a harcot az akkori világ legelső hadserege s legelső hadvezére ellen. Az lett a háború vége, hogy mindenki megtartotta előbbi birtokait. III. Károly és Mária Terézia alatt is estek sérelmek a magyar alkotmányon, de mindaketten általában kegyes, jó királyok voltak. A nemzet viszont, mint láttuk, cselekedetekkel mutatta meg, hogy ragaszkodik hozzájuk. II. József alatt megváltozott a helyzet. II. József. II. József Mária Teréziának és Lotharingiai Ferencnek fia, jószívű, nemes lelkű ember volt. Népeit boldogítani akarta, de nem akarta tőlük megkérdezni : mit tartanak jónak a maguk boldogítására ? Vagyis önkényesen akart uralkodni. Olyan egységes birodalmat akart alapítani, melyben egy akarat uralkodjék: az ő akarata. Egy nyelvet akart általánossá tenni : a németet. A magyar állam ősi jogaival semmit se törődött. Meg se koronáztatta magái, nehogy koronázási esküje korlátozza. El is nevezték „Kalapos király "-nak. Emellett azonban a népet fel akarta szabadítani elnyomott helyzetéből, jó rendet, igazságos bíráskodást akart létrehozni. A protestánsok részére kiadta a türelmi rendeletet. Ennek értelmében hivatalra őket is kinevezték, gyülekezeteket ők is alapíthattak. De torony és utcára nyíló bejárás nélkül kellett templomaikat építeniök, hogy kívülről is különbözzenek a katholikusok templomaitól, így hát ez nem volt teljes szabadság, és nem törvényen,