Szigethy Lajos: Magyar történet az ág. hitv. evang. elemi iskolák VI. osztálya számára. Budapest 1916.

II. A mohácsi veszedelem után következő korszak története - 10. Az ország újjászervezése

— 45 — hanem csak rendeleten alapuló állapot volt. De a réginél mégis többet ért, s a protestánsok ezt felhasználva, több száz új gyülekezetet alapítottak. A katholikus egyház dolgaiban is önkényesen rendelkezett. Sok szerzetesrendet eltörölt. Azok vagyonából 1200 új katholikus lelkészi állást szervezett. Az ország egész kormányzását átalakította a király. Felosztotta az országot kerületekre s kinevezett hivatalnokokra bízta a kormányzást. A bíráknak osztrák törvény szerint kellett ítélniök. Az iskolákban tanítási nyelvvé a németet tette, s a hivatalnokoknak, bíráknak is németül kellett volna vinniök az ügyeket. A törökkel háborúba keveredett s törvény ellenére országgyűlés nélkül akart újoncokat szedni s adót emelni. Ezt nem tűrhette tovább az alkotmányát és nemzeti nyelvét féltő magyar nemzet. Általános volt az elégedetlenség. Ki is tört volna a fegyveres ellenállás. De József maga is belátta, hogy a nemzetet meg kell nyugtatnia. Visszavonta tehát önkényes rendeleteinek legnagyobb részét és megígérte, hogy országgyűlést hív össze. Ekkor azonban váratlanul meghalt. Utóda lett öccse, II. Lipót. II. Lipót. II. Lipót higgadt, megfontolt ember volt. Arra törekedett, hogy a felzúdult országot teljesen