Szigethy Lajos: Magyar történet az ág. hitv. evang. elemi iskolák VI. osztálya számára. Budapest 1916.

II. A mohácsi veszedelem után következő korszak története - 10. Az ország újjászervezése

— 43 — hogy Fiúmén kívül a Temesvidéket és a lengyelektől visszaszerzett szepesi városokat is a magyar kormány alá rendelték. A bíráskodást is újjászervezték. Legfelsőbb bíróság lett a hétszemélyes tábla. Ezalatt volt a királyi tábla, alattuk a kerületi táblák; ezek alatt a megyei, városi és földesúri törvényszékek. Az állandó hadsereget is felállították. De nem szerveztek külön magyar hadsereget, hanem a magyar csapatok az egységes „osztrák-magyar", illetőleg császári hadierő alkatrészei voltak. Katonának a nemes ember tiát nem sorozták. De ha háború volt, elrendelték a nemesi felkelést, Az állam nagy kiadásainak fedezésére állandó adót kellett kivetni. Adót a nemesség nem fizetett. A városi polgárság és, legnagyobb részben, a falusi fölrlmívelő jobbágyság fizette az adót. Ezért a királyok védték a jobbágyok érdekeit. Mária Terézia úrbéri rendeletet adott ki, hogy megakadályozza a parasztok elnyomását. A leányági örökösödés. A nemzet azzal hálálta meg III. Károlynak a sok jót, amit az országgal tett, hogy törvénybe foglalta a leányág örökösödését. Fia nem lévén, leánya, Mária Terézia, lett örököse. Ez a törvény, latinul pragmatika szankció, azt is kimondja, hogy Magyarországnak mindig az legyen a fejedelme, aki Ausztriának, s hogy Magyarország Ausztriától független ország. Mária Terézia háborúi. Mária Terézia nem foglalhatta el nyugodtan a pragmatika szankció értelmében a maga országait. Ellene hét ellensége szövetkezett. Leghatalmasabb ellensége a porosz király, Nagy Frigyes volt. Ez el is vette tőle Szilézia nagy részét. De többi birtokait megvédték alattvalói, különösen pedig a lelkes