Szigethy Lajos: Magyar történet az ág. hitv. evang. elemi iskolák VI. osztálya számára. Budapest 1916.

II. A mohácsi veszedelem után következő korszak története - 10. Az ország újjászervezése

— 42 — jó történt. A városok, élükön a töröktől visszafoglalt Budával és Pesttel, szépen fejlődtek. Iskolákat alapítottak. Az egyetemet Mária Terézia Budára helyezte és kifejlesztette. Több gimnáziumot állítottak. Selmecbányán bányászati, később meg erdészeti főiskolát is alapítottak. A jezsuita rendet megszüntették s vagyonából iskolai alapot létesítettek. Az irodalom is szépen fejlődött. A legtöbb író ugyan még latinul írt, de már felléptek lelkes magyar írók is. Sok történt a katholikus egyház javára. Igen sok templom épült, több új püspökséget állítottak fel. III. Károly a protestánsoknak megengedte, amit különben törvény biztosított, hogy kerületekben szervezkedjenek és elöljárókat válasszanak. De azért nem voltak egyenlőjogúak a katholikusokkal. A katholikus ünnepek megtartására kényszerítették őket és hivatalba nem juthattak, mert hitükkel ellenkező esküt kellett volna letenniök. Mária Terézia azt is elnézte, ha a földesurak törvény ellenére erővel áttérítik protestáns jobbágyaikat. Szerette, lia valaki áttért, és az ilyen embert megajándékozta, rangban emelte. A protestánsok úgy védekeztek, hogy összetartottak és lenézték azt, aki hitét önző érdekből elhagyta. Az állam újjászervezése. III. Károly megtartotta a szatmári békét és országgyűléseken jó törvényeket hozatott. Ezeknek alapján átalakult az ország kormányzása és bíráskodása. Felállították Bécsben a magyar királyi kancelláriát. Ez őfelsége személye mellett képviselte Magyarországot. Pozsonyban volt a kormány, vagyis a helytartó tanács és a pénzügyek intézésére a pénzügyi kamara. Mária Terézia alatt is sok történt az ország kormányzásának fejlesztésére. Különösen fontos volt,