Szigethy Lajos: Magyar történet az ág. hitv. evang. elemi iskolák VI. osztálya számára. Budapest 1916.

II. A mohácsi veszedelem után következő korszak története - 10. Az ország újjászervezése

— 41 — mocsár volt. III. Károly, Mária Terézia és IL József idejében a mocsarak jórészét lecsapolták. Az áldott, termékeny földre a földesurak és az állam az ország más vidékeiről lakosokat telepítettek. A legnevezetesebb telepítő földesúr Harruckern báró volt. Manapság az ország legvirágzóbb községei közé tartoznak azok a nagy békésmegyei községek, például: Orosháza, Békéscsaba, Békés, melyeknek magyar és tót protestáns lakosait Harruckern báró telepítette le. De nem volt elég belföldi települő, külföldieket is szívesen láttak tehát. Különösen fontos volt a németek betelepülése. Ezek a takarékos, szorgalmas, tanult emberek nagy jólétre emelkedtek a termékeny földön. Városias külsejű, rendezett utcájú, szép faluk a délmagyarországi német telepes községek. A német telepesek hű fiai lettek a hazának, mely mint gondviselő édes anyjuk, olyan sok jóban részesíti őket. A gazdasági élet minden tekintetben fejlődésnek indult. Utak épültek. Fontos volt a tengerpart felé vezető kitűnően megépített Károly-utja. Mária Terézia Fiume osztrák várost Magyarországhoz csatolta, s így az országot jó kikötőhöz juttatta. A városokban az ipar is fejlődésnek indult. De ebben nagy akadály volt a kormány, mely azt akarta, hogy a virágzó osztrák ipar Magyarországon vevőkre találjon, s ezért a honi ipar fejlődését nem támogatta kellőleg. Az Ausztria külső határán fizetendő vámokat úgy állapították meg, hogy külföldi iparcikk minél kevesebb jöjjön be s ne legyen versenytársa az osztrák iparnak. Viszont a magyar gyapjút, bort, gabonát nehezen lehessen kivinni, s ezt olcsón megvehessék az osztrákok. Műveltség, egyházi élet. A művelődés terén is sok