Szigethy Lajos: Magyar történet az ág. hitv. evang. elemi iskolák VI. osztálya számára. Budapest 1916.

II. A mohácsi veszedelem után következő korszak története - 9. A török uralom megszűnése és a szabadságharcok

— 37 — okolva saját vereségeiért. Erre Thököly hívei elpártoltak a töröktől, és már Buda 1686-iki visszafoglalásánál 20,000 harcedzett kuruc vitéz harcolt Lotharingiai Károly fővezér seregében. A várfokán is kuruc vitéz, Petneházy Dávid, volt az első. Buda után elfoglalták a királyi hadak az Alföld bástyáját, Nagy váradot. Téli szállásra Erdélybe vonultak. Apafi Mihály kénytelen volt várait megnyitni előttük. Ezután ura is maradt Lipót Erdélynek. Igaz, hogy Thököly kibékült a törökökkel és segítségükkel betört Erdélybe. De csakhamar kiszorították. Ezután 1848-ig Erdélynek, bár a magyar koronához tartozott, külön kormánya és országgyűlése volt. A török háború Erdély elfoglalása után is tovább folyt. Zentánál azonban, 1697-ben, Lipót híres vezére, Szavojai Jenő herceg, nagy győzelmet vívott ki a törökökön. Ezután a törökök kénytelenek voltak elismerni, hogy nem bírják tovább a háborút. A karloviczi békében, 1699-ben a Temesvidéken és Zimony környékén kívül semmit se tarthattak meg hazánk területéből. Ezt a területet még busz esztendeig megtartották, de Szavojai Jenő 1717-iki fényes belgrádi diadala után erről is le kellett mondaniok. Az elnyomás. A nemzet hálás volt Lipót iránt a felszabadításért. Kívánságára lemondott az 1687-iki pozsonyi országgyűlésen ősi királyválasztó jogáról és beleegyezett, hogy ezután a királynak mindig elsőszülött fia, illetve férfirokona legyen az utóda. De látnia kellett a nemzetnek, hogy hálára és örömre nincs sok oka. A török világ elmúlt ugyan, hanem utána német világ következett. A városokban csak németek lakhattak, a várakban német zsoldosok tanyáztak. Önkényesen adót vetettek