Szigethy Lajos: Magyar történet az ág. hitv. evang. elemi iskolák VI. osztálya számára. Budapest 1916.

II. A mohácsi veszedelem után következő korszak története - 9. A török uralom megszűnése és a szabadságharcok

— 36 — bujdosókon, vagyis kurucokon. Évekig tartott kölcsönös kegyetlenkedések között ez a portyázó hadakozás. Nagyobb háború akkor fejlődött ki, mikor a bujdosók a 22 éves, lángeszű Thököly Imrét választották meg vezérükké. Ez az evangelikus vallású főúr megnyerte a mozgalom részére a felsőmagyarországi evangélikus urakat. Szövetkezett Lipót hatalmas ellenségével, XIV. Lajossal s a tőle nyert segélypénzen jól felszerelt hadsereget állított. Nagy erővel folyt a hadakozás, míg végre a kölcsönös kimerülés következtében fegyverszünetet kötöttek. Ezalatt folyt le az 1681-iki soproni országgyűlés. Ez az alkotmányt helyreállította, a protestánsok üldözését megszüntette. Teljes vallásszabadságot nem adott a protestánsoknak, de megengedte, hogy a törvénycikkben, vagyis artikulusban megemlített valami 40 helyen, úgynevezett artikuláris gyülekezetben tarthatnak lelkészeket, építhetnek templomokat. A fegyverszünet lejártával újra megindult a háború. Most Thököly még hatalmasabb volt, mint azelőtt, mert feleségül vette I. Rákóczi Ferenc özvegyét, Zrinyi Ilonát, és így a nagy Rákóczi-javak jövedelmével is rendelkezett. Felszabadító háború. A törökök fel akarták használni a Lipót és a magyarok között folyó harcot, 1683-ban tehát nagy török sereg jött be, Thököly hívására. Bécs városát akarták elfoglalni, hogy így teljesen megtörjék a Habsburgok hatalmát. De Lipót szövetkezett a lengyelek hős királyával, Szobieszki Jánossal, és Bécs mellett nagy német-lengyel hadsereg teljes diadalt aratott a törökökön. Ezzel megkezdődött a felszabadító háború. A török, aki egymásután nagy csatákat vesztett, elkeseredésében elfogatta Thökölyt Nagy-Váradon, őt