Szigethy Lajos: Magyar történet az ág. hitv. evang. elemi iskolák VI. osztálya számára. Budapest 1916.

II. A mohácsi veszedelem után következő korszak története - 9. A török uralom megszűnése és a szabadságharcok

— 35 alól felszabadítani. Látták azt is, hogy a magyar alkotmányt nem tisztelik, a magyar nemest és jobbágyot a fizetetlen német zsoldosok kegyetlenül sanyargatják. Ekkor a katholikus és protestáns magyarok egyesültek a szabadság védelmére. Épen katholikus vallású főurak vezették a mozgalmat : Wesselényi Ferenc nádor, Nádasdy Ferenc országbíró, I. Rákóczi Ferenc és ipa, Zrínyi Péter. A vezetők közt volt Zrínyi Péter sógora, Frangepán Ferenc is. A nádor időközben meghalt: a a többi vezetők fegyveresen felkeltek. Úgy tudták, jogosan cselekesznek, mivel az aranybulla 31-ik pontja értelmében a törvényt meg nem tartó király ellen szabad fegyvert fogni. De a felkelést leverték, Zrínyit, Nádasdyt, Frangepánt lefejezték. Rákóczit édes anyja, Báthori Zsófia, a jezsuiták közbenjárásával, nagy váltságdíj lefizetésével megmentette a haláltól. A jezsuiták ugyanis nagy jóindulattal voltak a rajongóan vallásos Báthori Zsófia iránt, aki férje, II. Rákóczi György halála után fiával a katholikus hitre tért. A mozgalom többi vezetőit börtönnel, pénzbírsággal büntették. Ráfogták a protestánsokra, hogy ők szítotezt a felkelést, és mintegy száz papot, tanárt halálra Ítéltek. A balálos ítéletet nem hajtották végre, az elítélteket eladták gályaraboknak. Nápolyban és Bukkariban kellett hadihajókon, gályákon az evezőt liúzniok. Később, akik még életben voltak, kiszabadultak, Ruyter (Rajter) holland hajósvezér közbenjárására. Bujdosók. Thököly. Aki tehette, menekült az - üldözés elől. Ezek a bujdosók azután török területről, vagyis Debreczenből tavaszonként betörtek a Magyar-királyságba s pusztították a királypártiak, vagyis labancok jószágait. Ezek viszont, ha tehették, bosszútálltak a 3*