Szigethy Lajos: Magyar történet az ág. hitv. evang. elemi iskolák VI. osztálya számára. Budapest 1916.

II. A mohácsi veszedelem után következő korszak története - 7. Az ország bárom felé szakadása

táborozott Buda alatt. Csakhogy ez mint védő, mint jó barát jött. Még a kapukat se merték előtte bezáratni, így azután a janicsárok kis csapatokban beszivárogtak a várba és elfoglalták. Szolimán mohamedán templommá avatta a budai Mátyástemplomot és ezzel kijelentette, hogy Budát véglegesen a magáénak tekinti. Nem is került vissza Budavára, míg 145 év múlva fegyverrel vissza nem hódították. A kis János Zsigmond udvarával Erdélybe vonult és Gyulafehérvár lett fejedelmi székvárosa. A szultán az Alföldet több háborúban elfoglalta és így az ország közepe az övé lett. Ennek a résznek a budai basa volt a kormányzója. Az ország nyugati szegélye maradt a magyar királyok kezében. Ennek Pozsony lett a középpontja. így szakadt Magyarország háromfelé. így lett egy nemzetnek három országa. Török Magyarország. Az országnak jó harmadrésze, épen a legtermékenyebb és legmagyarabb vidéke, a töröké lett. Ezt a török 25 szandsákra, török vármegyére osztotta és basák kormányzására bízta. Legelső volt a basák között a budai. A várakat jól megerősítették s legmegbízhatóbb őrségül janicsárokat helyeztek el bennük. A vidék helységeit kiosztották hübérben a szpahitisztek között. Ami kevés török polgári lakosság volt, az a városokban telepedett meg. Magyarországnak török népe nem volt. A török uralom alatt levő terület nagyon lehanyatlott. A magyar lakosság megfogyatkozott. Sokat közülök rabnak hurcoltak el, sokan a zsarolások elől Erdélybe, vagy a magyar királyságba menekültek. A városokat a török elhanyagolta. Egy pár fürdőn és templomon