Szigethy Lajos: Magyar történet az ág. hitv. evang. elemi iskolák VI. osztálya számára. Budapest 1916.

II. A mohácsi veszedelem után következő korszak története - 7. Az ország bárom felé szakadása

— 22 — és spanyol királynak, V. Károlynak, öccsét kiáltotta ki királynak. Azt remélték, hogy a hatalmas V. Károly segíteni fogja, öccse magyar királyságát a török ellen. Ferdinánd hadsereggel tört be, legyőzte Szapolyait és ekkor ennek eddigi hívei közül sokan átpártoltak Ferdinándhoz. így azután Fehérváron az országgyűlés Ferdinándot választotta meg királynak. János király kénytelen volt Erdélybe, majd Lengyelországba vonulni. Vele volt hűséges és bölcs tanácsadója, Martinuzzi Fráter György pálos szerzetes. Martinuzzi tanácsára Szapolyai Szolimánnal szövetkezett és ennek segítségével visszafoglalta az ország nagy részét. Szolimán szivesen lépett Szapolyaival szövetségre, mert a Habsburgok világliatalmával szemben jól esett neki Szapolyainak támogatása. Szolimán, mint János király szövetségese, ismételten hadsereggel jött Ferdinánd ellen. De sikertelenül ostromolta 152ö-ben Bécset, 1532-ben pedig Kőszeget, melyet Jurisics Miklós hősiesen védelmezett. Sokáig folyt még ezután is a két, nagyjában egyforma erejű király között a háborúskodás. Végre belátták, hogy egyik se győzheti le a másikat. Nagyváradon tehát 1538-ban kibékültek: mindegyik fél megtartotta azt, ami a kezében volt s elismerte a másikat királynak. Ezután két évre János király meghalt, s a váradi béke értelmében Ferdinánd lett az ország egyedüli királya Buda törökkézre jutása. János király halála után, kis fiának anyja, Izabella, és a kormányzó, Fráter György, nem adták át Budát Ferdinándnak. Ennek serege tehát ostrom alá fogta a várat, de onnan Szolimán hatalmas sereggel elűzte. Most már egyik ellenség elüzetése után, a másik ellenség, Szolimán,