Podmaniczky Pál: A keresztyén istentisztelet lényege valláspsychologiai és dogmatikai alapon kifejtve. Pozsony [1916.]
41 nézve. Jézus, a Krisztus eltávolította Isten és ember közül a bűnt, a melynek következménye gyanánt ösmertiik meg az ember kultuszképtelenségét. Az a kérdés már most: mikép jött s jő létre a Krisztus gyülekezete s ennek mikép alakul a kultusza? A Krisztus gyülekezetének a Krisztus a megalkotója 1. Közvetlenül ugyan azt látjuk, hogy az ige hozza létre a gyülekezetet, de az ige által a Lélek munkálkodik s a Lélek munkájában, tudjuk, a Krisztus hatása érvényesül. Vagyis Krisztus a Léleknek az ige közvetítette munkája által teremti meg gyülekezetét. A Lélek és ige egysége épen abban lesz nyilvánvalóvá, hogy az ige az embert, újra egyesítvén őt Istennel, a Krisztus gyülekezetébe helyezi be. Ez áll megfelelő értelemben már a Krisztusban beteljesülést nyert prófétai, majd a Krisztus eljöttét hirdető apostoli igére nézve; áll az írásba foglalt prófétai és apostoli igére, a szentírásra nézve, a melynek a Lélek formálta emberek által írott volta christocentricitásában nyilvánul, mert a törvény és az evangelium egyaránt a Krisztust hirdeti; áll végül az egyháznak az írott igéhez kapcsolódó élő igéjére nézve, a melyben az élő Krisztusnak a Lélek által ható, Istennel egyesítő ereje érvényesül. Innen van, hogy az ige psychologiai szempontból majd mindig irrationalis. Az ige által azt akarjuk, a mit azelőtt nem akartunk. Az ige ugyanis megtöri istenellenes akaratunkat s egyesít Istennel. Ezért alkalmatos eszköze Isten újjáteremtő kegyelmének. A Krisztus gyülekezete egyetemes és szent 2. Egyetemes, mert a Krisztus mindeneknek a Krisztusa, szent, mert a Krisztus által a bűntől megváltottak és Istenben egyesítettek gyülekezete. Mint minden közösségnek, a Krisztus gyülekezetének' is a hivatal a kristályosodási pontja 3. Innen zendül ki a gyülekezetbe az ige a szentségekkel kapcsolatban a Krisztusban lett váltságról, innen ágazik szét, ide fut össze a gyülekezet tevékenysége, a szolgálat 4, a mely azonban szintén nem egyéb, mint ige által való szolgálat. A keresztyén közösségben is érvényesül ugyanis az a szabály, hogy a benne végbemenő folyamatok párhuzamos folyamatokat idéznek elő határain belül és kivül. A mint megfigyelhető ez a hitetlenségen, megátalkodottságon, szeretetlenségen, megfigyelhető a Krisztusról szóló ige keltette hiten, bűnbánaton, szereteten is. A hit hitet, a bűnbánat bűnbánatot, a szeretet szeretetet kelt. Ennek 1 L. Schlatter i. m. 384-, 391-0, főleg az orthodox itispiratioi tantól való eltérésre nézve 397-0, továbbá 402-, 405-, 415-0. A Lélek és az ige viszonyára nézve I. Grützmacher: Wort und Geist. 294-0. 2 Schlatter i. m. 419-0. 3 Ha a gyülekezet a Krisztus alkotása, akkor természetesen a hivatalnak is — a gyülekezet és a hivatal egységénél fogva (Schlatter i. rn. 425-o) — közvetlen kapcsolatban kell lennie az ő akaratával. L. Löhe: Kirche und Amt. 40-O. Vilmar álláspontjára vonatkozólag (Theologie d. Tatsachen wider die Theologie d. Rhetorik. 94-o.) L. Schlatter: i. m. 644-0, 227. jegyzet. 4 Schlatter i. m. 416-0, 1. továbbá még a Schlatter egész dogmatikai rendszerére nézve alapvető jelentőségű tanulmányt: Der Dienst d. Christen in d. älteren Dogmatik. L. itt a gyülekezet szolgálatára vonatkozólag különösen 12-0. s az ott is alapul vett kijelentését Luthernek Art. Smal. I. III. IV. Müller 319-0.
