Podmaniczky Pál: A keresztyén istentisztelet lényege valláspsychologiai és dogmatikai alapon kifejtve. Pozsony [1916.]

16 dicta határain belül az ecclesia proprie dicta megvalósítására törekszik, igaz, az igének az addiginál szorgalmasabb és helyesebb használata által akarja ezt elérni

1, de a mikor elhatalmasodik rajta a subjectivismus, az igétől és a szentségektől magát függetlenítő Spiritualismus, a magahitt, törvényeskedő synergismus, istentiszteleti élete is hanyatlani kezd s az írást hirdető ige elé a lélekvezette egyéniség vallástétele, a Krisztus mellé a megigazításában közremunkáló ember s így az egész kultuszban Istennel szemben az ember kerül prioritásba

2. A pietismust az egyházban és theologiában nyomon követő rationalismus már határozottan szembehelyezkedett a reformátori s így az apostoli és jézusi keresztyénséggel is

s. Innen van, hogy a rationalismus kifejlődésének csúcspontja a ker. kultusz depravatiojának legmélyebb pontja. A rationalista kultusznak is az ige ugyan a középpontja, de ez az ige nemcsak hogy nem kapcsolódott Jézus és az apostolok igéjéhez, hanem - - mindenek előtt a Krisztus és váltsága tekintetében — teljesen meghasonlott vele

4. Ez az ige az embert hirdette, a kinek van ereje, képessége arra, hogy magában az erényes embert kialakítsa

5. Az igehirdetés csak annyiban akar segítségére lenni, hogy oktatásban részesíti s ebbe az oktatásba belefoglalja Jézus ethikájának bizonyos pontjait

0. S a mint az ige, úgy a szentségek is az oktatás czélját szolgálták s az igével egyült elvesztették az ige adta tartalmukat

7. Theurgiává fajult ez a kultusz is

8, bár következetlenül, mert hiszen a mint lehetetlennek tartotta a következetesen a deismusba beleolvadó rationalismus Istennek az emberrel való érintkezését

9, úgy lehetetlennek kellett volna tartania az ember érintkezését is Istennel. S mivel a rationalismus számára a kultusz az ember ténye lett, fontossá lett számára az, a mi iránt pl. Luther közönyes volt. Elvetette, a 1 A bibliaóra történetében korszakalkotó a pietismus, L. Wurster: Die Bibelstunde. 26.-0. 2 Wacker: Die Laienpredigt u. d. Pietismus. 50. o.; Köstlin i. m. 222.-0.; Schlatter i. m. 507.-O. 3 Annyira ment, hogy végre még a „Mi Atyánk"-ot sem tartotta elfogadhatónak. L. Sintenis „Mi Atyánk"-fordításait Köstlín i. m. 234. o. 4 L. pl. Luthardt i. m. 230. és 314. o. 5 Nicht, als wollten sie sich schwächer fühlen, als sie sind; nein, nein, sie können viel für sich tun, aber — der Geist ist oft willig und das Fleisch ist schwach", — mondja egy ürvacsorai ima. Még jellemzőbb a következő distributioi formula : „Geniessen Sie ein wenig Wein ! Tugendkraft liegt nicht in diesem Wein, sie liegt in Ihnen, in der Gotteslehre und in Gott !" Köstlin i. m. 232

.-0. 6 „Der Hauptberuf eines ev. Pfarrers (ist), dass er Lehrer werde". Köstlin i. m. 226. o. 7 L. a. keresztelési és ürvacsorai formulát, amelyet Köstlin közöl i. m. 227.- és 229.-0. 8 „Lasset. . . uns. . . nicht zum Altare gehen um ein Sacrament daselbst in Empfang zu nehmen, sondern um unser Sacrament dahin zu bringen". Köstlin i. m. 229. o. 9 Luthardt i. m. 96. o.