Daxer György: A páli és jánosi theologia központi eszméjének összehasonlítása. Békéscsaba 1909.

II. Fejezet

- 66 — és azért mondták, hogy a történeti Jézus nem a Krisztus, sem Isten Fia. Velük szemben állítja az apostol Jézusnak és Krisz tusnak, az Istennek és az embernek egy személyben való egységét. Ennek megfelel az ev. azon állítása, hogy a logos testté lett és hogy Krisztus igazi halállal halt meg. És minthogy ezen téves tan szerint Jézus csak ember, könnyen megtörténhetett, hogy hívei Jézust Ker. Jánossal is egy sorba állították. Ezért küzd aztán az evangélista is ezen felfogás ellen. János evangélioma tehát csakugyan a gnosis ellen irányul, de annak egyik legkezdetlegesebb alakja, t. i. Kerinthos gnosisa ellen, aki még Jáncs apostol kortársa volt. (Zahn Einl II. 466. 1. és Krüger H. R. E. 3. köt. 777. 1.) A gnosis tehát az apostol Krisztusképének nem a forrása, melyből merített, hanem annak feltűnése az alkalom, amely ezen Krisztuskép kifejtését követelte. Az ev. írója környezetében voltak emberek, akik Jézust már nem látták és nem hallották s ezért torzképet alkottak maguknak róla. Velük szemben tehát fel kellett lépniök azoknak, akik elmondhatták : „láttuk a (logos) dicsőségét" (1és „bőségéből vettünk kegyelmet kegyelem után" (lie), azután : „amit hallottunk és amit láttunk és kezeink megtapogattak ... azt hirdetjük nektek" (I. 11-3.), vagyis Jézus élete szem- és fültanúinak. Ha pedig lu. io. szerint az ev. írója is ilyen, akkor az ev. Krisztusképének leglényegesebb forrást épen ez az élet, a történeti Jézus személye és annak benyomása lesz. Ezt ugyan igen sokan tagadják. Pfleiderer szerint pl. a negyedik evangélista Krisztusképéhez „magától értetődőleg nem történeti hagyomány, vagy Jézusnak mondásai alapján" jutott, „sem azon benyomásra való reflexióból, melyet Jézus történeti személye reá gyakorolt." (Entstehung 225. 1.). És a legfőbb ok, amely miatt ez lehetetlen, az a nagy különbség, mely a synoptikusoknak és János evangéliomának elbeszélése és így Krisztusképe között is fenforog. Mi természetesen e helyen ki nem térhetünk a synoptikusok és János evangélioma viszonyának fejtegetésére.* Elég, ha a bennük rajzolt kétféle Krisztuskép közötti különbségre fordítjuk figyelmünket. Ez a különbség tényleg meg van és el nem vitatható. Csakhogy rendesen még sokkal nagyobbá teszik, mint amilyen, úgy, hogy a synoptikusok Jézusát puszta emberré teszik, * L. erre nézve Holtzmann Einl. i. d. N. T. 3. kiad. 428. kk. 1. s Pfleiderer Entstehung 229. kk. 1. egyrészt és Zahn Einl. i. d. N. T. 2. kiad. II. köt. 500. kk. 1, Barth. : Einl. i. d. N. T. 1908. 288. kk. 1. másrészt.