Daxer György: A páli és jánosi theologia központi eszméjének összehasonlítása. Békéscsaba 1909.

II. Fejezet

- 67 — míg János evangéliomának Jézusképéből azokat az élénk, jellemző emberi vonásokat kitörölik, melyeket abban láttunk. Ezért lehet aztán „Krisztus apotheosisáról" beszélni a 4. evangéliomban (Pfleiderer Entstehung 225. 1.). Elfogulatlanabb vizsgálatnál még oly radikális tudósok is, mint Wernle, azon eredményre jönnek, hogy Jánosnak nem kellett már Krisztus dicsőségben tündöklő képét megteremtenie, mert az a synoptikusok csodabizonyítékaiban maga kínálkozott számára és neki azt csak teljessé kellett tennie (i. m. 448. 1.). És ha az ember a synoptikusokban fellépő Jézus öntudatát a mai kutatás állása szerint is vizsgálja és a János evangéliomabeli Jézusnak önmagáról való kijelentéseivel összehasonlítja, akkor a praeexistencia gondolatát kivéve, a jánosi evangélium Jézusa egy ponton sem megy túl azokon az igényeken, melyeket a synoptikusok Krisztusa is támaszt. (Kühl: Das Selbstbewustsein Jesu 1907. 36. 1 v. ö. k. 1.) Raffay szerint is ..János lényegileg újat nein mond . . . Amit ő a Krisztusról közöl, lényegileg a synoptikus képpel azonos" (i. m. 174. 1.). „Ugyanaz a Krisztus az (a Jánosé) az utolsó vonásig, akár csak a synoptikusoké" (172 1 ). Csak az a különbség, hogy míg ezek azt kérdezik inkább : „miben áll az ő országa. . addig János a hirdetőnek magasztos személyiségét, tetteiben és szavaiban megnyilatkozó isteni fenségét kívánja szemléltetni" (u. o.). „A Jézus műve helyett mindinkább személyét tette megfigyelés tárgyává." (174. 1.). János „a Krisztus minden szavában és tettében az ő isteni fenségét, dicsőségét ismervén fel, természetes, hogy azt ki is emeli mindenütt. Ez az oka, hogy az események és beszédek a negyedik evangéliomban a synoptikusokétól eltérnek" ; s ez a szempont változásának természetes következménye (i. m. 168. k. 1. v. ö. 173. 174. 1.). Az előadás szempontjának ezen változása pedig, amint láttuk, egyrészt összefügg az evangéliom korával, melyben keletkezett, másrészt pedig írójának személyiségével, élete tapasztalataival. Azért most azon feltételből kiindulva, hogy János apostol az evangéliom ezen szerzője, (amit azonban itt bebizonyítani meg sem kísérelhetünk) — még az apostol élete körülményeire akarunk rámutatni, hogy Krisztusképének eredetét és a synoptikusok Jézusától való eltérését megvilágítsuk. Ha evangéliomunkat János apostol írta, akkor az azon időben történt, mikor az apostol Irenäus tanúsága szerint Ephesusban tartózkodott és működött (Zahn. Johev. 16. 1.), még