Daxer György: A páli és jánosi theologia központi eszméjének összehasonlítása. Békéscsaba 1909.

II. Fejezet

- 61 — gesztelő és megváltó is. És Holtzmann hiába akarja a logoät János evangéliomában is az istenfogalom metaphysikai merőben transscendens, az absolutummal összeeső voltával összefüggésbe hozni (i. m 391. 1.) ; bizonyos, hogy ez célját tévesztett törekvés, mert János evangelioma Istent nem képzeli ily deistikus módon. Hiszen Isten hall (93i), beszél (ls3. 929.), bizonyságot tesz (532, 37, Sis.), akar (6j

0.) és keres (423.), szereti (335. 52

0.) és ismeri a Fiút (IO15), az embereket hozzá vonzza (6«.) vagy neki adja (174.) és szereti (I627 ), sőt a világot is szereti (3js. Holtzmann i. m. 417. 1. Beyschlag i m. II. 440. 1.). Ha pedig Holtzmann ön ben Istent actus purusnak látja bemutatva, csalódik, mert Jézus szerint Isten itt nem állandóan, egyformán vagy mindenkor (mint Holtzmann mondja i. m. 391., 368.1), hanem icuç ayjit, azaz mostanig működik. Ez pedig azt teszi, hogy Isten, akinek a világ teremtése után a 7-ik napon való pihenése zsidó felfogás szerint még most is tart, azért még sem tétlenkedik, hanem most is cselekszik ; épen azért a szombat nap megünneplésének sem kell tétlenkedésnek lennie, hanem csak más tevékenységben kell állania, mint a milyen a hat munkanap dolga volt. Fejtegetéseinket összefoglalva* azt mondhatjuk tehát, hogy János és Philo logosának útjai nemcsak a megtestesüléskor válnak el, hanem a két logos praeexistenciájában is teljesen elüt egymástól annyira, hogy '„ha a jánosi logos csakugyan a philoiból származott, olyan óriási változáson ment át, hogy a nevén kívül a régiből mi sem maradt meg." (Raffay i. m. 185. 1.). Ebből tehát megítélhetjük, mennyire igaz Weizsäcker állítása, hogy az új dolog, ami Philo logos tanához még János ev-ában hozzájön, semmi egyéb, mint az, hogy a messiás a megjelent Isten fia, a logos (531. 1). János evangeliomában a logos a praeexistens Krisztus, az örök Istenfia neve és azért nem metaphysikai vagy philosophiai, hanem vallási jelentőségű. Történetileg nem volna lehetetlen, hogy az apostol az alexandriai spekulációval Jeruzsálemben megismerkedett, hiszen az alexandriaiaknak ott zsinagógájuk volt és az ősgyülekezetben sok hellenista volt. (Zahn Einl. II. 541. 1. és Raffay i. m. 194—197. 1.). Csakhogy, amint láttuk, a tartalmi összefüggés ki nem mutatható és azért a philoi logostannak a 4. evangeliomba való egyszerű átvételéről nem is lehet szó. (Kirn HRE. 11. köt. 602 1.). Lehetséges, hogy a logos fogalom, mint bölcsészeti fogalom az evangélista előtt is ismeretes volt, sőt származhatna