Daxer György: A páli és jánosi theologia központi eszméjének összehasonlítása. Békéscsaba 1909.

II. Fejezet

- 62 — az az alexandriai philosophiából és Philotól is, de az apostolnál már csak puszta forma, szó az, melynek tartalmából alig maradt meg valami, ami Krisztusképének alakítására befolyással lehetett volna. (L. Raffay i. m. 116. 173. 1.). így tehát legfelebb Harnackkal a hellen gondolkodás formális befolyásáról szólhatnánk (Zeitschrift f. Theol u. Kirche II. évf. 229 1.). Az apostol a logosfogalomban felismerte a legjobb eszközt arra, hogy vele a Krisztus praeexistens, örök lényegét kifejezze és azért használta. Mint a logosfogalommal, úgy vagyunk az evangéliomnak szintén állítólag philoi eredetű dualismusával is. Philo dualismusa philosophiai, metaphysikai értelmű, mert az Istennek, mint szellemnek és az anyagnak ellentétét jelenti (Masznyik i. m. 93. 1.) Ez nála olyan deismusra vezetett, mely a Iogost, mint közeget, mint világteremtő és kormányzó eszmét szükségessé teszi (Masznyik i. m.93 . 1.). Ámde János evangéliomának dualismusa nem ilyen. Maga Weizsäcker is bevallja, hogy az élet és a világosság fogalmai nála kevésbé kosmikai, mint inkább ethikai jelentőségükben szerepelnek (i. m. 533. 1.). Azután az ellentét Isten és a világ, az istenfiak s a világfiak stb. közt nem kezdettől való, hanem idő folytán jött létre. Isten szerette a világot (3ie.). De a világ nem ismerte meg a világosságot és Krisztust az övéi nem fogadták be (Iii. 12.). így tehát nem Isten, hanem az emberek akarata oka az Istennel való ellentétnek, vagyis János evangéliomának dualismusa erkölcsileg feltételezett ; minden ellentét visszamegy a jónak és a rossznak ellentétére. (Raffay i. m 185. kk. 1. v. ö. Farth Einl i. d N. T. 1908 310. 1.). Amint János evangélioma logosának tartalma nem megy vissza Philo spekulációjára, úgy alig kereshető annak forrása a memráról stb.-ről szóló zsidó spekulációban Mert nem is tudjuk, vájjon az új testamentom korában már ki volt-e fejlődve ezen spekuláció. (Holtzmann i. m. 372. 1.). Azután a memra épúgy, mint a sekina és a kabod csak arra szolgál, hogy az érzéki anthropomorph felfogást Istentől távoltartása, de Istennek valamely hypostasisát nem jelentette. (Dalman i. m. 187. k. 1. Weber i. m. 174. kk. 1.). Legújabban azt a kísérletet tették, hogy János evangélioma theologiájának alakját a Hermes nevére visszamenő u. n. hermesi irodalomból levezessék. Az evangéliom e két kifejezése : „élet és világosság" Philóból épp oly kevéssé magyarázható,