Daxer György: A páli és jánosi theologia központi eszméjének összehasonlítása. Békéscsaba 1909.

II. Fejezet

- 60 — (i. m. 393. 1). Épen ezért mellőzhetjük is annak kimutatását, hogy Philo szerint a logos nem lehet önálló személyiség, még ha akadnának is nála oly kijelentések, melyekben oly tulajdonságokkal vagy névvel illeti, melyek csak személyről állíthatók. Elég lesz, ha csak rámutatunk Raffaynak alapos fejtegetéseire, melyekben ezt kimutatja (i. m. 189—193. 1. V. ő még Raffay S. : A hellenismus és a philonismus kosmogoniája. 1900. 25. kk., különösen 38. kk. és 43—55. 1.). De kimutatja Raffay részletesen azt is, hogy a megtestesülés előtti logos sem azonos Philónál és Jánosnál (179 skk, 1 ). Mi azért itt is az ő fejtegetései után csak a leglényegesebb különbségek feltüntetésére szorítkozhatunk. Láttuk, hogy Jánosnál úgy az evangéliom praeexistens Krisztusa, mint a prológusnak vele azonos logosa Isten mellett önálló személy. Philo logosa azonban nem személy, hanem csak Istennek a világra vonatkozó gondolata, terve (igy Masznyik is i. m. 93. 1.), praeexistenciája tehát ideális, míg János evangéliomának logosáé reális. Ezért Philo logosa neveztetik ugyan dsóg-mk is (Masznyik i. m. 94 1), de inkább csak nem igazi értelemben, sv xuTayQrjoei. vagy âsvvsQOi; ^iôç-nak, míg Jánosé valóságban 9sóg. A két logos azonosságának kimutatásánál Weizsäcker rámutat arra, hogy János szerint a logos világteremtő (i. m. 531. k. 1.), Masznyik pedig a prologus azon állításaira, melyek a logos közvetítő szerepét a teremtésnél kifejezik h. s. 10. (i. m. 102. 1.). Ámde nem találjuk-e Pál apostolnál is Krisztusnak ugyanezen szerepét, anélkül, hogy ott sokan Philo befolyására gondolnának ? Aztán Raffay meg nagyon jól rámutat arra, hogy Philonál a logos demiurgos, aki Isten helyett teremt, őt pótolja, míg Jánosnál maga az Isten a teremtő (v. ö. 1724.) és a logos közvetítő szerepe csak abban áll, hogy a teremtés egy mozzanata sem esett meg nélküle (1. különösen lab.). Hiszen János épen ott, ahol a teremtésről szól (3, 10. v.), egyszer sem használja a logos nevet, pedig jelentős nevek megismétlésétől épenséggel nem idegenkedik, mint a lógósnak 3-szoros (1. v.), a r/wç-nak 6-szoros használata (4., 5., 7., 9 v.) mutatja. Philo logosa, ha kilép Istenből, az ideális világ, Jánosé pedig a Messiás (Raffay i. m. 184. 1.). Ezen különbség azon alapszik, hogy Philo logosa metaphysikai szükségszerűség Isten deistikus transscendentiájának leküzdésére (v. ö. Masznyik i. m. 93. 1.), kosmologiai középlény, míg János logosának hivatása üdvtörténeti vagyis ő nem csak a teremtésnél közvetítő, hanem en-