Daxer György: A páli és jánosi theologia központi eszméjének összehasonlítása. Békéscsaba 1909.

II. Fejezet

- 59 — (5i7. Holtzmann i. m. 368. 1.). Ily módon Isten tiszta tevékenységgé (actus purus) lesz, melynek lényegéhez a folytonos és egyforma működés tartozik (Holtzmann i. m. 390. k. 1. Pfleiderer i. m. 745 1.). Ha Isten tiszta tevékenység, akkor élet van benne (öso), azaz nem tehet egyebet, minthogy vele homogén életet hozzon elő ; ő az élő Atya (657 ). Ámde élet van a logosban is (U). Holtzmann azt állítja, hogy Isten metaphysikaivá lett, a messzeségben van és végre az absolutummal esik össze (i. m. 392. 1.) és a világhoz csak a logosfogalomba való felvételével jön viszonyba (li, 2.). Az Isten fogalmához is tartozik ugyan a logos, de eredetileg ezen fogalom mégis arra szolgál, hogy az abstrakt istenfogalmat a világgal vonatkozásba hozza (13,4.). Eddig a logo'sfogalom, mint metaphysikai fogalom, philói jellegét meg nem tagadja. Csak ezután szűnnek meg az analógiák Philo logosával, mikor János a messiás fogalmával kombinálja és az ideális eszmét egy történeti alakkal azonosítja. János evangélioma olyan fordulatot ad a logos fogalmának, amely Philo eredetijével ellenkezik (Holtzmann i. m. 391. kk. 1.). És János evangéliomának ezen eltérése Philótól oly nagy, hogy Weizsäcker szerint János evangélioma a philói logostant nemcsak egyszerűen átvette, hanem át is dolgozta és átalakította, úgyhogy egészen új tan lett belőle, bölcsészeti fogalomból vallási fogalom lett (i. m. 533. k. 1.). Vagy amint Pfleiderer mondja, azon gondolatok, melyek a bölcsésznél elsősorban metaphysikai és csak másodsorban vallás erkölcsi jelentőséggel birnak, az evangélistánál csak az utóbbi irányban érvényesülnek (Urchr. 743. 1.). Ennek aztán megfelel már a kiinduló pont is, amely Jánosnál és Philónál nem egy és ugyanaz. „ Philó bölcsész, — ő a végokkal a ő de6ç-sza.\ kezdi ; János theologus, — nála a végok a o Seóg szóba sem jő, rá nézve az conditio sine qua non : ő csak a 0 Xóyog-szal kezdheti" (Masznyik Évk. 101.1. v. ö. Holtzmann i. m. 392.1.). Holtzmann meg is engedi, hogy az analógia Philó és János logosa között ezen a ponton megszűnik. Sőt Masznyik nem habozik kijelenteni, hogy „János és Philo logosa között ég és föld különbség . . . Ott válik el a két bölcselő egymástól, ahol a metaphysikai-bölcsészeti álláspont történeti-keresztyén álláspontra változik át : ahol a logos philosophiai fogalmából theologiai fogalom, az abstrakt világeszméből concrét történeti személyiség lesz" (Évk. 102. 1.). Ebből persze egyáltalán nem következik, hogy ezért az evangéliom logosának Philoéhoz semmi köze sem volna, amint Holtzmann nem mulasztja el kijelenteni