Daxer György: A páli és jánosi theologia központi eszméjének összehasonlítása. Békéscsaba 1909.

II. Fejezet

- 57 — apostol Krisztusról mondani akart. De már az a tény, melyet még itt utólag kell hangsúlyoznunk, hogy az apostol Messiása teljesen né'kûlôzi a politikai vonásokat, a Krisztuskép tartalmát illetőleg más összefüggésre, t. i. arra a mesterre mutat, aki már Pál előtt kiküszöbölte kora messiási várakozásainak korképéből a politikai vonásokat — Jézusra. Az ő történeti alakja, önmagáról való bizonyságai, tanítása, azután első apostolainak róla való tana is nagyrészben hozzájárultak az apostol Krisztusképének kialakításához. Ez a Krisztuskép tehát nem légben lógó phantasmagoria, képzelet szüleménye, hanem a Jézusról mint Krisztusról való szilárd történeti alapon álló, legbensőbb vallomás. És hogy ilyen igazán szívből jövő benső vallomás volt, annak oka, hogy az apostol nemcsak másoktól való hallomásból, puszta hagyományból, hanem egyúttal és elsősorban damaskusi csodás megtérése után személyes tapasztalásból is ismerte Jézust, a Krisztust. Mindezen forrásokból és az azokból eredő elemekből alakult az apostolnak Krisztusképe élő, szerves egységgé, amely épen ezen tapasztalásra, valamint a történeti Jézusra is visszamenő eredeténél fogva hasonló tapasztalás esetén és a mi nyelvünkön kifejezve, a mi korunkban és mireánk nézve is birhat és bir is még jelentőséggel. B) ]dno5 evangélioma christologidja'nak ereàete. Ha János evangéliomának központi eszméje a logos volna, akkor ennek eredetéről, vagyis arról kellene most szólanunk, honnan vette az evangéliom írója ezt a fogalmat. Azonban mi úgy találtuk, hogy az evangéliom középpontjában a Krisztus áll, központi eszméje szintén a christologia. Azért most az a feladat háramlik reánk, hogy ennek eredetét keressük. Csakhogy amint eddig is a nézetünkkel szemben álló felfogások bírálatos ismertetésén át egyengettük magunknak az utat a helyes álláspont felé, úgy kell tehát most is előbb a fentnevezett nézettel foglalkoznunk, mely szerint az evangéliom középpontja a logos és röviden vizsgálnunk, vájjon hol keressük ennek eredetét. A modern logisták, ahogyan Raffay után (i. m. 5. k. 1.) nevezhetjük, a logost tartják tehát az evangéliom középponti eszméjének, még pedig azért, mert az evangéliomnak elbeszélése és Jézusa szavai a logostanból való eredetüket meg nem