Daxer György: A páli és jánosi theologia központi eszméjének összehasonlítása. Békéscsaba 1909.
II. Fejezet
- 56 — Krisztusképe akár a zsidó rabbinistikus, akár a zsidó-apokalyptikus felfogással a Messiásról, azt mondhatjuk, hogy hasonlóság van közöttük, de teljes megegyezés nincs. A Messiás nevei közül Pál apostol is használja a X QHJT Ù Ç , Istenfia elnevezéseket és a Messiás ő nála is Dávid fia. De — ami nagyon figyelemre méltó — már az ember fia elnevezés nem fordul elő nála és meggyőződésünk szerint a mennyei ember sem azonosítható vele (Masznyik i. m. 68 1.). Az Úr kifejezés pedig, mely Pálnak egyik legjellemzőbb neve Krisztus számára, kora zsidó messianologiájában nem használatos. És amint Pál már az elnevezésben sem követi teljesen kora zsidó felfogását, úgy a Messiás személyét illetőleg sem azonosítható Krisztusképe kora messiásképével. Hiszen a zsidó rabbinistikus Messiás nem igen haladja túl a rendes ember mértékét és ugyanezt kell a Krisztus előtti időből származó apokalypsisekből kivehető Messiásról is mondani. Csak ha a későbbi apokalyptikus iratok régebb korbeli nézeteket őriztek volna meg, lehetne arról szó, hogy a Messiás ideális praeexistenciája a korképzetek közt is fellelhető. Pedig Pál apostol Krisztusa azon felül, hogy reális praeexistenciájú, még Isten képe, szellem, az Úr, sőt egyenesen Isten is. Szóval, igaza van Feinének, hogy a zsidó dogmatika messiásképzete valójában mégis csak messze elmarad Pál apostolnak Krisztusról való tana mögött. Oly közvetlenül Isten mellé a zsidóság soha sem állította Messiását, mint Pál apostol Krisztust. (J. Chr. u. P. 56. 1). Mindezért lehetetlen is a vallástörténeti iránnyal feltennünk, hogy az apostol készen találta és csak egyszerűen átvette kora Krisztusképét. Ebből egyedül Pál christologiájának eredetét levezetni nem lehet. De másrészt annyit mégis láthatunk a felsorolt párhuzamokból, hogy Pál apostol is kora gyermeke volt és kora messiásképzetének egyes vonásait bizony ő is Krisztusképének alkotó elemeivé tette. Az apostol Krisztusképének kialakításánál, annak kifejezésénél, amit a Krisztussal való közösségben tapasztalt s amivé igy Krisztus reá nézve lett, felhasználta kora képzeteit s nézeteit a Messiásról. így tehát a zsidó messiásképzet egyes vonásai is szerepelnek Pál apostol christologiájának elemei között; a korképzetek is helyet foglalnak ezen christologia forrásai közt. Ha most Pál apostol Krisztusképének eredetére vonatkozó fejtegetéseinket összefoglaljuk, újból hangsúlyozzuk a korképzeteknek nagy jelentőségét, különösen annak kifejezésére, amit az
