Daxer György: A páli és jánosi theologia központi eszméjének összehasonlítása. Békéscsaba 1909.

II. Fejezet

- 49 — „à. zsidóságban olyan köröknek kellett lenniök, melyekben ugyanazon hit (t. i. a mennyei Krisztusban) élt", mint Pál apostolban (i. m. 87. 1.). Persze ő is kérdezi, vájjon ezt ki is lehet-e mutatni? Erre azonban csak azt felelheti, hogy a zsidó apokalypsisekben tényleg találunk egy Krisztust, aki megjelenése előtt a mennyben élt és az angyaloknál is fenségesebb (87. 1.). Henoch és IV. Esra ezen Krisztusképére hivatkoznak ugyanezen okból Gunkel (i. m. 93. 1.) és Pfleiderer is (Entstehung 144 k. 1.). De amint már Wrede sem meri állítani, hogy innen Pál apostol Krisztusképét most már meg is lehet érteni, hanem csak avval vigasztalódik, hogy a tudomány épen azon az úton van, hogy ezen problémát kutatása tárgyává tegye (i. m. 87. 1.), úgy vallja be Gunkel is, hogy azt : mily alakban létezett ama ujtestamentom előtti Krisztushit, egyelőre nem mondhatjuk meg, mert itt még nagy hézag van ismereteinkben (i. m. 93. 1 ). Másokon kivül Clemen K. már 5 évvel ezelőtt foglalkozott »Die religionsgeschichtliche Methode in der Theologie" 1904. c. füzetében a vallástörténeti irány állításaival és szigorú módszeres elvek szerint megvizsgálta a legfőbb vallástörténeti magyarázatokat, de azokat megerősítő eredményre nem jutott. Legújabban azután egy nagyobb müvében : „Religionsgeschichtliche Erklärung des N T." 1909. ugyanezen módszeres elvek szerint alaposan és mindenre kiterjedő gondossággal feldolgozta az egész idevágó anyagot (284 lapon.). És bár most már több esetben állapíthatott meg idegen befolyást a keresztyén vallásra, az eredményt mégis pár lapon (285-290. 1.) foglalhatta össze. Ebből Pál apostol christologiájára nézve Clemen azon állítása érdekelhet bennünket, hogy az apostol vallási tapasztalatai és zsidó gondolkodása is eléggé megmagyarázzák, hogy Jézust Istennek, úrnak és Isten képének nevezte, praeexistensnek és a világ teremtőjének tarthatta. Csak az „Istenkép" elnevezésről és az Úr világteremtői szerepéről nem lehet kimutatni, hanem csak legfeljebb a lehetőségét vitatni, hogy Pál zsidó gondolkodásából származnak. Lehetséges azonban, hogy idegenből is származnak. Az Úr megszólítás is mint kifejezés, szó tán a keletiek nyelvhasználatából származik (262—265). Végül 1. Cor. 15í5 kk.-ről azt hiszi, hogy hátterében talán a perzsa eredetű (116 — 121. 1.) ember fia áll. De nézetünk szerint ez is kétséges, mert Pál apostol ott másról, t. i. a mennyei emberről szól. Pál christologiájának eredetét a vallástörténeti irány hypothesise még kevésbbé képes velünk megérttetni, mint Holsten 4