Daxer György: A páli és jánosi theologia központi eszméjének összehasonlítása. Békéscsaba 1909.

II. Fejezet

- 46 — is lehetségesnek tartotta (és utána Holtzmann is i. m 55. k. 1.), azt is feltételezni, hogy Pál itt inkább a zsidó theologia adam ha acharon képzetétől függ (Das Ev. des Paul. I. r. 432. 1. így még pl. Masznyík i. m 67. k 1. Clemen i. m. 118. k. 1.). Szóval Philo befolyása Pál apostol Krisztusképének alakulására ki nem mutatható, sőt tekintettel arra, hogy Pál 1. Cor. 5io ban határozottan kijelenti, hogy azelőtt a zsidó nemzeti messiásképnek hódolt, ezen befolyás ki van zárva.*) Holstenhez hasonlóan indul ki a mennyei ember képéből és innen akarja Pál christologiájának eredetét megfejteni az u. n. vallástörténeti iskola. Ezen iránynak legújabb úttörője Qunkel Hermann (régebbi történetére nézve Celsustól, majd az angol deismustól kezdve 1. Clemen : Religionsgesch. Erklärung des N. T. 1909. 1. kk. 1.), aki először „Schöpfung und Chaos" 1895. c. könyvével lépett fel a vallástörténeti bibliamagyarázat terén, majd pedig „Zum religionsgesch. Verständniss des N. T." 1903. c. füzetében a legtöbb idevágó kérdést vette tárgyalás alá. Pál apostol christologiájáról is utóbbi művében nyilatkozott. Hangsúlyozza, hogy az ótestámentomból a synoptikusokat meg lehet érteni, de már Pál (és János) iratait nem ; annyi fogalmat találunk itt, amelynek ott nincsenek analógiái. Hogyan jöttek be ezek az uj elemek az őskeresztyénségbe, ha a tanítványoknak a Krisztus történeti alakján tett tapasztalásaiból meg nem érthetők (85—87. 1 ) ? Ami meg közelebbről Pál christologiáját illeti, e tekintetben Gunkel Wrede szavait (Ueber d. Aufgabe u. Methode der s. g. neutest. Theologie 67. 1.) teszi magáévá, melyek szerint 3Z ;/ Jézus tanításából egyáltalán kellőleg meg nem érthető" (90. 1.) Pál azonban Krisztusképét nem is alkothatta meg maga ; Qunkel igen jól hangsúlyozza, hogy az csak reálitás, de képzeletének szüleménye nem lehet : neki azt szükségszerüleg valamiképen készen kellett találnia (90. 1 ). Csakhogy aztán mégis csak maga is az apostol képzelete művévé teszi, mikor arra hivatkozik, hogy a vallástörténet bizonysága szerint azok, kiknek látomásaik vannak, a mennyei világot oly alakban látják, amint abban előbb hittek Ezért látta Pál is a mennyei Krisztust (91. 1.). Még Qunkel programmiratának megjelenése előtt lépett *) Ezen állításunkkal természetesen nem akarjuk tagadni, hogy Pál más tanaiban nem árul el hellenistikus befolyást. Harnack pl. Dogmengesch 1. kiadásában I. 65. 1. ezt is tagadta, de tagadását később : 2. kiad. I. 83. 1. 3. kiad. I. 90. I. visszavonta.