Daxer György: A páli és jánosi theologia központi eszméjének összehasonlítása. Békéscsaba 1909.
I. Fejezet
- 32 — vizet adó szikla, mely Israel népét pusztai vándorlásában kisérte. (A legbővebben Col. 11& 20. foglalkozik Krisztus praeexistenciájával). Eddigi fejtegetéseink arról is tanúskodnak, hogy Krisztus praeexistenciája nem csak ideális, az Isten gondolatában való volt, hanem reális. Ha Isten fiát elküldte (Rom 83. Qal. 44.), ha Krisztus mi érettünk szegénynyé lett (2. Cor. 89.) és a világ teremtésénél mint közvetítő szerepelt, akkor a praeexistencia, melyet az apostol Krisztusnak tulajdonít, csak reális lehet. Ha az apostol ezen állításainak tartalmát kellőleg mérlegeljük, azon kérdésre is felelhetünk, mikép képzelte magának az apostol a praeexistens Krisztust. Holtzmannak és másoknak, de főleg Holstennek az a nézete, hogy a praeexistens Krisztus ember, t. i. mennyei vagy ideális ember volt. Holtzmann ezen állítása igazolására hivatkozik a Jézus Krisztus és Krisztus Jézus elnevezésekre, melyek a praeexistens, a történeti és a postexistens megváltó azonosságát kifejezik (i. m. 83. 1.). De ezen nézettel szemben elég arra hivatkoznunk, hogy ha Krisztus akkor, mikor emberré lett, szegény lett, előbbi gazdagsága bizonyára többre mutat, mint emberi létre. Mint a teremtés közvetítője sem létezhetett anthropomorph, hanem csak theomorph alakban, amint pl. Klöpper is állítja (Der Brief an die Colosser 222. 1. V. ö. Weiss i. m. 299. k. 1.). De a legfontosabb érv ama nézet mellett 1. Cor. 15j5-49, amely Holsten és követői szerint egy praeexistens, menynyei ember-Krisztusnak létezéséről tanúskodik, ki a megváltás céljából egy földi emberrel összeköttetésbe lép (Holsten Zum Ev. 422. sk. 1. jzet. „Der Himmelsmensch XQLOTÔÇ verbindet sich mit dem Erdenmensch 'Ir taovg u Das Ev. des Paulus II. r. 101.1.). Holsten a maga nézetének igazolására azt állítja, hogy Pál apostol 1. Cor. 1545-ben az szent írásból kétféle embernek, t. i. Genes. I26. kk.-ből a pneumatikus vagy ideális és Genes 2t. kk.-ből az érzéki embernek teremtését (iyévsro mindkét helyen ugyanazt jelenti) olvasta ki (Das Ev. des Paulus I. 431—439. 1 ). Holsten ezen nézetét aztán igen jó reprodukció alakjában Holtzmann is magáévá tette (i. m. 75. k. 1., valamint szerinte még Schmiedel, Pfleiderer Paulinism. 2. kiad. és Hausrath*). A 47. v. *) Arra nézve, hogy 1. Cor. 15 1 B. mily mértékben vehető szentírási idézetnek, 1. Holtzmann i. m. 76. 1. 3. jzet és különösen Feine Ev. 35. kk. 1., főleg 38. k. 1. Ez utóbbi Schöttgen és Klöpper nyomán igen elmés módon kifejti, hogy mindkét emberfaj teremtését az apostol egyedül Qen 2,-ben találta volna.
