Daxer György: A páli és jánosi theologia központi eszméjének összehasonlítása. Békéscsaba 1909.

I. Fejezet

19 18I

0-27 V. Ö. 1338; I828—19io v. ö. 1232 k. I832 és 28S k. v. ö. 2.9, L. Holtzmann i. m. 405—409 1.). Mint az atya, ő is meghallgatja az imádságot (14ia) s elküldi a szt. lelket (15SG V. Ö. 142a). Ö adja az örök életet (IO28, 172). Azért tehát nem is csoda, ha oly önérzetet tanúsít, milyet csak Isten tanúsíthat (8.4, 2

8 , 58, 13«; I85, a, 8, V. ö. Deut. 3239, Ezs. 414, i

0, 43i

0, 25, 48ií). Jézus csodatettei, melyeket János evangélioma elbeszél, azon művei, melyeknek véghezvitelére őt az atya elküldte (627. 9s, 89, IO25). Csodatetteiben nyilvánvalókká lesznek Isten müvei, melyeknek elvégzésére ő éppen eljött. így történt a vaknak meggyógyítása alkalmával is, aki éppen azért született vaknak, hogy meggyógyitásánál ez bebizonyuljon (93). Krisztus művei bizonyságot tesznek róla és arról, hogy az atya őt elküldte (őse, IO25). Más nem végzett ily műveket és azért ha nem ismerik el Isten küldöttjének, nem lesz mentségük (15

2

4). Abban, hogy Jézus az atya küldöttje, állott a hit, melyet hallgatóiban akart' ébreszteni (17s b. b.) és ez a tény, hogy ő az atya küldötte, egyúttal |ézusnak önmagáról való tanúbizonysága kiinduló pontja (ős«» ÓJO, 17

3) úgy, mint a synoptikusoknál (Mt. 10«., 15™, 2137, 22

3 k.). Jézus nem maga választotta hivatását (7

2

8, 842), hanem Isten nevében jött (5IB). Azért beszédeit is Isten megbízásából mondja (8«», 12«, k.) és azok küldőjének (7.6, 14aa), Istennek beszédei (3si- 847 17s, 14). Cselekedeteivel is csak Isten akaratát teljesíti (43

4, 5».., 6

3s) és az ő művét végzi (9

4). Mint Isten küldötte, nem a maga, hanem Isten dicsőségét szolgálja (7

1

8, 850). Jézus azonban Istennek más küldötteitől meg is különbözteti magát, mikor kiemeli, hogy őt az Atya küldte (523, 3a k. 644, 816, 10 sa, 1249, 14

24.) Ő tehát az Isten fia. (985-3»), ami első sorban annyi, mint messiás (4

2

6 k. 1

S4, s., 10

24 k., 1 la

7, 20si. I. levél 5,=6.) vagy Krisztus. Ugy Beyschlag, mint Lütgert azt vitatja, hogy János evangéliuma az őskeresztyén felfogásból indul ki, hogy Jézus a Krisztus. Az előbbi szerint sehol sem emeli ki ugy az ujtestámentom a zsidó messiási eszmét, mint a negyedik evangéliomban (i. m. 411. k. 1 ) Lütgert meg rámutat arra, hogy János evangéliomában Jézus messiás-voltának bizonyítékai egészen ugy, mint a synoptikusoknál, az ő csodálatos jelei (20-.., 7s., 10«

6,) csodás tudása (1

5

0, 4j

9,). Mint ott, János evangéliumában is az atya szereti fiát (3

S1

S, '5*,. 10», stb.), a fiu meg szereti az atyát