Daxer György: A páli és jánosi theologia központi eszméjének összehasonlítása. Békéscsaba 1909.

I. Fejezet

- 10 szerint keresztyén logos-tant, egy magasabb s bölcsészetileg elfogadhatóbb christologiát akart előadni, hogy a keresztyén hitet a pogányokkal megérttesse és megkedveltesse. Csakhogy ezen felelet csak részben helyes, illetőleg csak a helyes felelet megtalálásának irányát jelzi. Ugyanis Wernle szerint is nem a logos, hanem az Isten fia, Jézus Krisztus az ev. történetének subjektuma. (Die Anfänge unserer Relig. 2 kiad. 1904. 441. 1.) Vagyis a lógósról par excellence csak az evangéliomnak prológusában van szó, míg az evangéliomban magában jézus neve sehol sem a logos. Már pedig az evangéliom írója, különösen ha nem volt apostol, bizonyára Jézus szájába is adta volna e nevet, mint önmegnevezést, ha csakugyan keresztyén logostant akart volna előadni. Ezzel szemben az evangelista művészi érzékére (Holtzmann i. m. 397. 1.) vagy tapintatára (Jülicher i. m. 250. 1.) hivatkozni bajos dolog, mert hiszen más, későbbi írók, mint pl. Leucius, vagy az arab evangéliom Jézus gyermekkoráról ezt is egész bátran megcselekedték (L. Zahn : Das Ev des Joh. 1908. 102. 1.). Az a tényállás, hogy a lógósról csak a prológusban van szó, míg az evangéliomban előforduló XúyoQ szó egészen mást jelent, oly nyilvánvaló, hogy akadtak theologusok (pl. Harnack Lehrb. der Dogmengesch. és Zschr, f. Th. K. II. évf), akik a prológusban csak az evangéliomnak amolyan kiegészítő, de nem szerves részét látják. (L. Raffay i. m. 125. kk. 1.) Ha ezen nézet megállana, akkor természetesen logosevangéliomról sem lehetne szó. De bizonyos, hogy ezen felfogás már túlzás és hogy a prologus logosa és az evangéliom Jézus Krisztusa egy és ugyanazon személy. Ezt megint bizonyítani alig szükséges. Holtzmann majdnem az egész jánosi theologiát azon szempontból adja elő, hogy ezt az azonosságot kimutassa és fejtegetéseink során mi is rá fogunk mutatni erre a tényre. Raffay pl. a prologus és az evangéliom megfelelő részeinek felmutatásával mutatja ki a prológusnak és az evangéliomnak szerves összefüggését (i. m. 126. kk. különösen 129. k. 1.) Ámde, ha azonos személy is a prologus logosa és az evangéliom Jézusa, úgy mégsem azonos fogalom. Hogy Jézus a logos, az az egész evangéliom fejtegetéseinek csak egy része. Az egész evangéliom célját a 2O31 (v. ö. 173) fejezi ki (Raffay i. m. 122. 1. Zahn i. m. 31. 1.). Vagyis az evangéliom szerzője ki akarja mutatni, hogy Jézus a Krisztus, a Messiás s Isten fia. És ennek a célnak szolgál aztán annak kimutatása is, hogy Jézus mint ilyen, az örök isteni lényegü logos, a mint azt a