Daxer György: A páli és jánosi theologia központi eszméjének összehasonlítása. Békéscsaba 1909.
I. Fejezet
- 9 — 2. Azt hinné az ember, hogy János apostol még kevésbbé alkotott theol. rendszert, mint Pál apostol. Hiszen nem írt csupa leveleket, mint Pál, hanem evangeliomot is és pedig épen az evangéliom az ő legterjedelmesebb és legjelentékenyebb müve. Ebben pedig történetet beszél el és nem ad elő theol. rendszert oktató alakban. És mégis nem hiába nevezték Jánost már a 3 században theologusnak, mert bizony lehet ám jánosi theologiáról is beszélni. Mert ezen evangeliom írója oly határozott felfogást vall és juttat kifejezésre Jézusról, mint a Krisztusról és Isten fiáról életének' elbeszélése közben (sokak szerint csak : által), hogy evangeliomát igen sok tudós Reussnek (1840. évi) útmutatása szerint nem is akarja történeti műnek elismerni, hanem dogmatikai iratot lát benne. Weizsäcker alakja szerint történetnek, de tartalma szerint tanításnak nevezi (i. m. 537. 1.), Pfleiderer pedig evangeliom alakjában írt taniratnak (Urchristentum. 1. kiad. 1887. 95. 1), Schölten történeti regénynek (Das Ev. nach Johannes 1887. 182. 1) és Jülicher meg épen vallásos célzatú philosophiai költeménynek tekinti (Einl. i. d. N. Test. 1894. 258. k. 1 L. még RaffayS.: A logos... 1900. 105. kk. 1.). A jánosi theologiának az evangeliomból nyert képét a jánosi levelek, különösen az első, csak megerősítik s kiegészítik. Mivel azonban a három levél közül csak az elsőnek az evangelioméval való azonos szerzősége van általánosabban elismerve, az evangeliom mellett mi is csak azt használjuk még fel a jánosi theologia előadásánál. Ugyanazon okból, mely miatt a 2. és 3. levelet mellőzzük, az apokalypsis könyvét sem vehetjük figyelembe. Ámde nemcsak a jánosi iratok hitelessége alkot sokat vitatott kérdést a mai theol. tudományban, de a jánosi theologia jelleméről sem egyformák a nézetek. Hogy erről meggyőződjünk, nem szükséges itt sem, hogy az egész jánosi theologiát kifejtsük ; elég, ha csak"ezen theologia központi eszméje dolgában igyekszünk eligazodni. Ha ezt kutatjuk, a leggyakoribb felelet az, hogy miként a negyedik evangeliom rendes neve a logosevangéliom, úgy a benne kifejezést találó theologia központi eszméje is a logos. így pl. Masznyik ezt mondja: «a János evangéliomának alapeszméje — a logos". (Évkönyv 100. 1.) János evangéliomának írója ezen felfogás
