Sörös Béla: A magyar liturgia története I. A keresztyénség behozatalától a XVI. sz. végéig (Budapest, 1904)

I. Rész. A magyar liturgia története a reformáczió előtt - 12. §. A prédikáczió

4. Negyedik foga az alsó állán : az ő szivének esméretinek férge (a lelkiismeret mardosása). II. Hányféle okból ismeri meg az ember a bűnnek veszedelmes voltát ? Tizenkét okból ismerheted, mely véghezhetetlen gonosz a halálos bűn. Mindegyik okot felsorolja és a szentírásból és a doktorokból indokolja. III. Hányképpen való veszedelmet teszen a bűn ? Harmincznégyet teszen. (Itt azonban nem sorolja fel, hanem visszautal egy másik beszédére; ebből is látszik, hogy a vázlatot nemcsak maga az író, hanem mások is használták, mert a jegyzet:— „mykepen meg irtani az harmad: ternosson: Az ternosnac ötöd Leuelen:" — ezeknek a számára készült.) Az allegorikus magyarázat nagyon kedves volt a középkori szónokok előtt. Alkalmazásuk igen gyakori és nagyon sokszor egészen a szertelenségbe megy át. A kor szelleméhez is jól illett, mert ez is közvetít. Szent Gergely pápáról való prédikáezió.

1 Dicsérlek Uram Isten tégedet, mert erőt adál énnekem és bölcsességet. Dániel II. Ez igéket írja Dániel próféta könyvének második részében, mely igéket méltán mondhat Szent Gergely pápa, kit Úr Isten keresztyén anyaszentegyházban tőn nagy doktorrá és erős oszloppá az ő egyházába minden ördögi viaskodásoknak ellene, mert az ördög háromféle ostromlást tőn az Urunk Jézus hite ellen, hogy el ki veszthetnéje e világból. Először a pogány fejedelmeknek hatalmokkal, de ezek ellen az édes Urunk Jézus bocsátá a szent apostolokat és a szent Martirokat, kik az ő békességükkel meggyőzék őket, halálra adván magukat Idvezítőnk hite mellett. Másodszor a gonosz Sátán akará elveszteni a keresztyén hitet pogányoknak bölcsességökkel és a gonosz eretnekeknek hamis tanúságokkal és hamis keresztyéneknek tettetős szentségökkel, kik ellen bocsátá az édes Úr Isten a 1 Debreczeni kódex 208-218. Nyelveraléktár XI : 128 - 134-ig.