Sörös Béla: A magyar liturgia története I. A keresztyénség behozatalától a XVI. sz. végéig (Budapest, 1904)

I. Rész. A magyar liturgia története a reformáczió előtt - 11. §. Az énekek

0 kegyes szíz Mária ! Te vagy szép tiszta rózsa. Szentháromságnak leánya, Istennek édes anyja. Gábrielnek mikoron te hül, Szízességedben ippölél, Maíasztval ottan megtelil. Csudálatos az szízeség kivel érdemléd Istenséget méhedben úgy viselhetned : Szíz Mária ékes viola, Bünössöknak vigassága ! 0 kegyes szíz Mária ! Te vagy szép tiszta rózsa. Szeplőtelen megmaradál Jézust ha nekönk adád 0 mely méltó szíz te akkor löl Mikor istent embert szüléd, Mert angyelok imádának, szereiének, tisztelének, Szolgálának téged, mindeneknek bódognak liirzetének. Szíz Mária ékes viola Bünössöknek vigassága ! 0 kegyes szíz Mária ! Te vagy szép tiszta rózsa. Menyeknek dicsősége, Szenteknek nagy öröme. Halálod mikor közelejtvén Fiad Jézus úgy szerete, Hogy halálodra lé-jöve. Angyeloknak, mártíroknak, pátriárkháknak, Mend az szenteknél felette magasztaltatál. Oiy örvendetes az te szent fiad Mend örökkön örökké. Ámen. Sörös B. : A Magyar Liturgia Története.