Sörös Béla: A magyar liturgia története I. A keresztyénség behozatalától a XVI. sz. végéig (Budapest, 1904)

I. Rész. A magyar liturgia története a reformáczió előtt - 7. §. A mise

7. A graduai éneklik e különben is rövid imákat. Csaknem mindenütt egy hangon mennek, alig emelkednek, vagy szállnak tovább a szomszéd lépcsőknél. 6. Az episztola. A próféták és az apostolok írásából az egész egyházi évre megfelelő részek jelöltettek ki felolvasás végett. Ezt a részt, a mit az oltár baloldalán olvastak, tropusokkal vegyítették, melyeket a kar énekelt a pap által olvasott mondatok végén. Későbbe tropusokat beolvasztották az episztolákba diszítmény és férczelmény név alatt. alleluja zsoltár alleluja sequentiák Néhány zsoltárversből álló ének ez, a mely gradualnak azért neveztetett, mert addig szokták énekelni, míg a diakónus az oltár lépcsőin az evangélium olvasásának helyére érkezett. Az elején és a végén alleluját énekelnek, a mely örömünnepeken a graduai zsoltárrészét kiszorítja, gyásznapokon pedig a szentírás lassan, vontatva énekelt szavai (tractus) az alleluját zárják ki az éneklésből. Az alleluja és tractus közti zenei különbség az, hogy az első mindig öröm kifejezésére szolgál, ennélfogva élénkebb, a második pedig komoly és fájdalmas jelleget hordoz lassú menetével. A gradualhoz csatlakozott még sequentia, prosa, vagy jubilatio néven egy ének, a IX. század közepétől fogva. Ilyen ének a „Veni sancte s piritus ", „Lauda Sion" stb. [ az evangélium felolvasása 8. Az evangélium j predikáczi

ó Az oltár jobboldalán keresztvetés után kezdi a pap olvasni vagy énekelni az evangéliumot a perikopák szerint. Régi adataink azt mutatják, hogy az evangélium olvasását azonnal követte a magyarázat vagy a prédikáczió, a mely kezdetben a katekhumenusok oktatására szolgált. Ennek végeztével vette kezdetét a Baissa fidelium. Az ajtókat a katekhumenusok távozása után bezárták és ekkor következett a hivők vallástétele.