Sörös Béla: A magyar liturgia története I. A keresztyénség behozatalától a XVI. sz. végéig (Budapest, 1904)
I. Rész. A magyar liturgia története a reformáczió előtt - 5. §. A nemzeti és tartományi zsinatokon az istentiszteletre vonatkozó intézkedései
azonban ökörrel ki lehetett váltani. Ugyancsak lovát veszítette az is, a ki e napokon kereskedés miatt mulasztotta el a templomba menetelt. A ki ily napon sátort csinált vagy boltot emelt és azt elbontani vonakodott, köteles volt a papnak ötvenöt pénzt fizetni. Ünnepnapoknak jelentettek ki : Karácsony, Szent István vértanú, Szent János evang., Aprószentek, Vízkereszt, Gyertyaszentelő Boldogasszony, húsvétkor négy nap, Szent György vértanú, Fiilep és Jakab, Szent kereszt feltalálása, pünkösdkor négy nap, Kereszt. Szent János, Szent Péter-Pál, Szent Jakab, Szent Lőrincz, Nagyboldogasszony, Szent István király, Szent Bertalan, Kisasszony, Szent kereszt felemelése, Szent Máté, Szent Gellért, Szent Mihály, Simon-Judás, Mindenszentek, Szent Henrik, Szent Móricz, Szent Endre, Szent Miklós, Szent Tamás és az illető plébánia védszentjének és felszentelésének ünnepei. Húsvét előtt negyven napon a böjtöt szigorúan megtartották. Az idegeneket, a kik farsang vasárnapján nem akartak felhagyni a húsevéssel, elűzéssel kellett büntetni. Rendelte továbbá a zsinat, hogy a ki az úgynevezett kántorbőjtőket nem tartaná meg, a vasárnapot nem ülné meg, halottjait nem temetné a templom mellé, tizenkét napig kenyéren és vízen böjtöljön. A régi pogány szertartásokra pedig kimondta a zsinat, hogy a ki pogánymódra kutak mellett, fák, források környékén áldozik, bűnéért egy ökre elvesztésével lakoljon. 1 Kálmán király alatt 1105—1110 között tartott esztergomi zsinat még mélyrehatóbb rendelkezéseket végez az istentisztelet és az isteni szolgálat szabályozásában. Sok visszaélés megszüntetését czélozza az a rendelet, a mely megtiltja, hogy valamely pap szerződést kössön a miseáldozatokra, a keresztelésért és temetésért valami árt kívánjon. Megtiltotta e rendelet az ünnepek eladását is, a mi alatt valószínűleg a pénzért való felmentést kell értenünk az ünneplés alól. Elrendeli az esztergomi zsinat, hogy a nagyobb egyházközségekben minden fokozatbeli pap legyen és működjek. Ily nagyobb egyházakban a népnek minden vasárnap magyaráz1 Horváth István : A ker. I. sz. M. 424. S. Ladisl. Decret. I. 22.
