Sörös Béla: A magyar liturgia története I. A keresztyénség behozatalától a XVI. sz. végéig (Budapest, 1904)

I. Rész. A magyar liturgia története a reformáczió előtt - 4. §. A keresztyénség elterjedése Magyarországon

A szertartások alig különböztek valamiben a külföldiektől. A, papok szerzetesek onnan jöttek ; neveltjeik pedig egészen az ő nyomdokaikon haladtak. A nyugati egyház liturgiája már rég meg volt állapítva, ezt hozták magukkal és ezt honosították meg. Nagy súlyt fektettek a külső formákra. A belső, a lényeg, a mint a történelmi emlékek mutatják, alig volt Márk és Lukács evaugelisták domborművű arczképe. ismeretes. A középkort általában a külsőségek túlságos szeretete jellemzi. A szerzetesek, barátok és apáezák, kiemelve a rendes életviszonyok közül, szertelen képzelgések és fantasztikus álmok között töltötték idejüket. A szellemi életnek ezek szállították a csodásabbnál csodásabb legendákat. A kereső lélek elé ezek sorakoztatták a szenteknek oly nagy sorát, hogy a közbenjárók tisztelete és keresése mellett az igaz Isten imádása háttérbe szorult. Az a vallás, a melyben az ember