Sörös Béla: A magyar liturgia története I. A keresztyénség behozatalától a XVI. sz. végéig (Budapest, 1904)

I. Rész. A magyar liturgia története a reformáczió előtt - 4. §. A keresztyénség elterjedése Magyarországon

nyertek. A katechetikai oktatás szolgált működésük alapjául. „Hamis isteneik származási fáját ne támadd, — mondja Bonifácz 1 — hanem véleményüket elfogadván, hogy isteneik egymástól származnak, vezesd annak beismerésére, hogy emberek módjára születtek s egykoron nem léteztek, hanem kezdetük volt egyszer, következőleg inkább emberek, mint istenek. Kérdezned kell . . . hogy lett az első isten, vájjon most is születnek-e még istenek? stb." A meglevő fogalmakhoz fűzték tanításaikat. Törekvésük különösen a bűnbánat felébresztésére irányult. A térítés munkájának vezetésében Asztrik, az első magyarországi érsek buzgólkodott, ki szeretetreméltó egyéniségével és nagy tudásával Istvánnak „nélkülözhetetlen" segítsége volt. A térítés befejezése pedig Gellért püspök munkásságával áll kapcsolatban, a ki István fiának, Imrének, volt a nevelője, majd Achtum legyőzése után az új csanádi püspökség birtokosa. Egy Pécsett és utóbb Pécsváradon tartott beszéde tette ismertté nevét, úgy hogy még bejövetelének évében ő tartotta a székesfehérvári nagy Mária-ünnepen, a király jelenlétében, az ünnepi beszédet. Gellért maga magyarul nem beszélt, de biztos adataink vannak térítői eljárásait illetőleg, a melyek megvilágosítják előttünk azt a visszatarthatatlanul előtérbe nyomuló kérdést, hogy idegenek miképpen végezhették be Magyarországon olyan hamar a térítés munkáját? Tíz szerzetes állott Gellért segítségére, a kik mindnyájan misések és tudományosan mívelt férfiak voltak : István és Anzelm Pécsváradról, Konrád és Albert Zalavárról, Crato és Tassilo Bakonybélből, Fülöp, Henrik, Lénárd és Conclus Pannonhalmáról. A főispánok vezették a népet a monostor elé, a hol még igen sokszor éjjel is folyt a keresztelés. A fenti szerzetesek közül Albert, Fülöp, Henrik, Konrád, Crato, Tassilo és István a magyar nyelvben is járatosak voltak és — nemcsak Gellért beszédeit tolmácsolva, hanem önállóan is prédikáltak. ' Ez a legelső megbízható adat arra, \ 1 S. Bonifacii opera ed. Giles I. 46. 1 Horváth Mihály : A ker. első százada. 294. Beöthy Zsolt : Magyar irod. tört. 48. 1.