Sörös Béla: A magyar liturgia története I. A keresztyénség behozatalától a XVI. sz. végéig (Budapest, 1904)

II. Rész. A magyar liturgia története a reformáczió századában 1526–1600 - I. szakasz: A protestáns egyházak szertartásai - 42. §. Az egyházkelés

42. §. Az egyházkelés. 1. Az egyházkelésre vonatkozó zsinati intézkedések. Legelőször az óvári zsinaton találjuk nyomát 1554-ben, a mikor a zsinati végzések 6. pontja kimondja, hogy a gyermekszülőknek szülés utáni bevezetését, egyházkelését meg kell tartani, hogy gond fordíttassék azoknak a jámbor életben megmaradására, s nyerjenek jó intést gyermekeiknek kegyességben leendő nevelésére. Az egervölgyi vallástétel már más nézet érvényesülését árulja el : A gyermekszülőknek nevetséges, haszontalan pápistás bevezetését kárhoztatjuk. A Mózes-féle megtisztulás rendtartását különös értelemben, mint szertartásos törvényt meg nem tartjuk, de általában igen, az Isten és törvénye szerint. A gyermekszülő hálaadását helyhez és időhöz nem kötjük. Ha magát egészségesnek, megtisztultnak érzi, menjen el az igének hallgatására, akképpen, mint a szülés előtt, szabadon ; nem mintha mindaddig tartoznék a dologtól, munkától és hitvestársi kötelességtől magát visszatartani, még ha megtisztuló s egészséges is már, míg a prédikácziót meg nem hallgathatja. A házastársakat az esketéskor akarjuk oktatni, nem az eskü után csúfot űzni belőlük. A herezegszölösi czikkek 7. artikulusa azt mondja : Az asszonyállatoknak beavatásukat (miért hogy az ó törvényhez való dolog volt) nem akarjuk az új testamentomban megtartani, sem nem kötelezünk senkit 40, avagy 80 napra, mint az ó törvényben, hanem csak intjük őket a természet szerint való tisztaságiiak megtartására. A felső-magyarországi czikkek pedig már határozottan kimondják : Az új házasok és gyermekágyasok úgynevezett bevezetését el kell hagyni, mert amaz pápistás, ez pedig zsidós dolog. A JEteezés-féle canones ecclesiastici, a melyek a túl a dunai ág. liitv. ev. egyház intézkedéseit tartalmazzák a két egyház elválása után, a reformáczió helvét irányával szemben elrendelik (9.), hogy a gyermekszülő asszonyoknak beavatásuSörös B. : A Magyar Liturgia Története. 18