Sörös Béla: A magyar liturgia története I. A keresztyénség behozatalától a XVI. sz. végéig (Budapest, 1904)

II. Rész. A magyar liturgia története a reformáczió századában 1526–1600 - I. szakasz: A protestáns egyházak szertartásai - 38. §. Agendás könyveink

Tokoych György, Widos Lénárt és Klazekovich István seniorok. Határozottan a liturgia egységesítése vezette őket a kibocsátásban, a minek az első latin, valamint a második magyar nyelvű előszóban kifejezést is adtak. ..Hinc ergo et nos soliciti servare unitatem Spiritus in vinculo pacis, primuin in doctrina, dein de etiam in ritibus Ecclesiasticis vobis universis et singulis tideliter ac sincere annuentibus, consentientibusque unitatem constituimus scientes quod : Cum pia "coniungit socias concordia mentes, Tnnc iure de quo nemo queratur habet." A végén pedig: ..Dens autem patientiae et solatii det nobis id ipsum sapere secundum Jesum Christum, ut unanimes uno ore honorificemus Deum et patrem Domini nostri Jesu Christi." A magyar előszó pedig egészen megvilágítja az Agenda kibocsátásának okait. Mint a liturgia történetére nagyon jellemző és egyéb tekintetben is érdekes históriai emléket, a mit a múzeumi könyvtár egyetlen példánya őriz, szükségesnek látom, hogy egész terjedelmében közöljem : „A keresztyén és istenfélő olvasóknak a Szent Lélek Istennek bőséges ajándékit kívánják és szolgálatjokat ajánlják. Mivelhogy ez előtt való időkben, míg még a Kalvinus veszedelmes tudományának hintegetői el nem szakadtanak vala az Anyaszentegyháznak élő tagjaitól, minden egyházi szolgálatokban sok zür-zavar, sok visszavonás, sok egyenetlenség találtatott itt a mi hazánkban való egyházi rendek között, a híveknek nagy botránkozásával. Nem akartuk ezt a viszálytató egyenetlenséget tovább elszenvedni a mi gyülekezetinkben (kiváltképpen minekutánna immár Istennek segítségéből egyéb vetekedések is kedves egyességgel megszüntenek legyen közöttünk), hanem összegyűlvén és Istenünket buzgó lélekkel segítségül hiván, írtuk közakarattal ezt az Agendát, azaz a Sákramentumoknaks egyéb egyházi szolgálatoknak kiszolgáltatásának igaz módját. Mert nem akartuk, hogy gondviseletlenségünk miatt, az erőtlenek e dologban való különbözés miatt megbotránkozzanak. Végezett akaratunk pedig minékünk e köny-