Sörös Béla: A magyar liturgia története I. A keresztyénség behozatalától a XVI. sz. végéig (Budapest, 1904)

II. Rész. A magyar liturgia története a reformáczió századában 1526–1600 - I. szakasz: A protestáns egyházak szertartásai - 38. §. Agendás könyveink

vecske felöl imez, tudniillik, hogy a mi gyülekezetünkben, ez időtől fogván, immár ennek utánna, minden egyházi szolgála­tokat igéről igére e szerint szolgáltassuk ki, mindenféle változás nélkül, hogy úgy is jelentessék meg a mi keresztyéni tudo­mányunkban való egyességünk és egymás között lelki békes­ségből származó atyafiúi szeretetünk. Melynek követésére és gyakorlására int Szent Pál is bennünket, mikor azt mondja : Idem sapiatis, eandem charitatem habentes, unanimes, idipsum sentientes : soliciti servare unitatem Spiritus in vinculo pacis. Phil. II. 2. Ne vélje pedig senki, hogy valami új dolgot hoznánk be az Istennek anyaszentegyházában e cselekedetünkkel, mert nem új dolog ez, hanem inkább az anyaszentegyháznak régi szokása, kit követnek Németországban még most a keresztyén tanítók, egy bizonyos renddel és móddal vivén véghez minden egyházi szolgálatukat. Követni akarjuk azért mi is tehetségünk szerint ezt az anyaszentegyháznak régi jó szokását, ha szintén a mi káromlódó szomszéd nem barátink e cselekedetünket visszamagyarázzák is. Mert ezzel nem a vakmerő ellenmondóknak akarunk szol­gálni, hanem az engedelmes tanulóknak, és az igaz tudomány­nak jó kedvvel és hálaadással való vevőinek. Rágalmazzon azért bár az, ki a rágalmazásban gyönyörködik, semmit bizony nem gondolunk vele, sőt nagy állhatatossággal semminek állít­juk azt, meg nem szűnvén ebbeli igyekezetünktől. Kiváltképpen miért hogy a Szent Pál nagy édes szóval int fejenként ben­nünket az egyenlő beszéddel való szólásnak és tanításnak nemére, mikor így szól : Kérlek titeket atyámfiai, a mi urunk Jézus Krisztusnak neve által, hogy ugyanazont mondjátok mindnyájan és ne legyenek ti közöttetek visszavonások, legye­tek pedig teljesek ugyanazon értelemben és ugyanazon tudo­mányban. I. kor. 1. Tégedet pedig immár egyességnek és minden jó rend­tartásnak Istene, alázatossággal kérünk, tisztítsd meg az igaz hit által szíveinket, hogy minden egyenetlenséget szorgalmasan távoztatván, kövessük csak azokat, melyek a békességre és az épületre valók. A mi keresztyéni szabadságunknak pedig

Next

/
Thumbnails
Contents