Sörös Béla: A magyar liturgia története I. A keresztyénség behozatalától a XVI. sz. végéig (Budapest, 1904)

II. Rész. A magyar liturgia története a reformáczió századában 1526–1600 - I. szakasz: A protestáns egyházak szertartásai - 37. §. A köznapi istentiszteletek

25. Károlyi András : Ez mostani wisza wonasokrwl való kis konwecke. Krakkó, 1580. Pesti egyetem. 26. Sibolti Demeter : Vigasztaló könyvecske (G-algócz), 1584. M. N. M. 27. Sibolti Demeter: Lelki Hartz. (Galgócz), 1584. II. k. 1682. M. N. M. 28. Czáktornyaj János: Dicta Graeciae Sapientium . . . Debreezen, 1591. M. T. Akad. 29. Bock Mihály : Beteg lelkeknek való füves kertecske. Sicz. 1593. S.-pataki réf. coll. 30. Gyarmati Miklós: Keresztyeni feleletMonozlai András Vesperini Püspök es Posoni Praepost könyve ellen. Debreezen, 1598. " M. N. M. 31. Summaja Azoknak az Articulusoknak, kikreol vetekedesek tamadtanak az Augustana Confessioban való tanettok között . . . Keresztúr, 1598. Kassai püsp. kvtr. 37. §. A köznapi istentiszteletek. Reformátoraink az istentisztelet berendezésénél akár az őskeresztyén, akár a római egyház szokásait vették alapul, mindenütt megtalálták a köznapi istentiszteletet. Ezt tehát ők is iparkodtak megtartani. Mivel pedig a szokás hatalma leginkább a naponként ismétlődő dolgokban kötötte híveiket legerősebben, azért kényszerültek itt különösen a használatban volt formák megtartására. Megállapított rendet itt sem találunk, hanem csak a megmaradt emlékek egymás utánjából és a római egyház liturgiájából következtethetünk a XVI. századbeli magyar egyházak istentiszteleti rendjére. Legjobban útbaigazít e tekintetben az Öreg Graduál, a mely ha 1636-ban jelent is meg, de igen nagy részében a XVI. század termékeit tartalmazza. Köznapi himnuszai a Batthyányi-kódexben is feltalálhatók. Az Öreg Graduál 173—227. lapjain közli a köznapi istentisztelet alkatrészeit. Az istentisztelet rendje ezek szerint a következőképpen alakulhatott.