Sörös Béla: A magyar liturgia története I. A keresztyénség behozatalától a XVI. sz. végéig (Budapest, 1904)

Bevezetés - 3. §. A magyar liturgia történetének felosztása

hasznát sem nyelvészeti, sem irodalomtörténeti, sem nemzetiségi, sem históriai, sem erkölcsi és így még politikai és állami fejlődésünk szempontjából sem tudjuk mai napig sem kellőképpen mérlegelni és méltányolni. De hogy mindegyikre hatással volt, azt nincsen magyar ember, a ki kétségbe vonhatná, 3. §. A magyar liturgia történetének felosztása. A reformáczió híveinél a magyar nyelv nemcsak hogy liturgikus nyelvvé lett, hanem e nyelven Önálló kultuszformák is képződtek, a melyeket bátran nevezhetünk magyar liturgia névvel, E kultuszformák számtalan változáson mentek keresztül. A protestáns szabadság ezek kialakításában, az egy fő elv mellett, sok szükséges szempontot vehetett figyelembe. A magyar liturgiának megvan tehát a maga története. Ez a történet mutatja, hogy egy és ugyanazon időben, ugyanazon meggyőződésen levő atyáink, a nyilvános istentisztelet berendezésében más és más formákat képeztek és követtek. Hatással voltak ezek képződésére a népjellem, a reformátor egyénisége, a gyülekezeti tagok kötöttsége, vagy szabadsága, testi és lelki szegénysége, meg üldöztetése, de legeslegfőképpen a hitbeli meggyőződés sokszor nem egyező követelményei. Egymás mellett voltak használatban az „Öreg Graduai" kedélyápoló antiíónái és a legridegebb puritánizmus, énekléstől félő, egyszerű tanításformái. Az antifónák megszűnése után sem találunk formai egységet. Sok kísérlet tétetett pedig ennek létesítésére, de részint népünk konzervativizmusa, részint az egyházi szervezet hiányai, egészen napjainkig, mindig útját állották a több ízben oly szépen megokolt, de mindig félve érintett liturgia egységesítésének. A formális szempont ebből láthatólag nem alkalmas arra, hogy a magyar liturgia történetét e szerint osztályozzuk. De nem alkalmas teljesen a tartalmi Szempont sem. Ha a formában nem lehetett egységre jutni és egymás mellett oly különböző szertartási alakzatokat találunk : még inkább úgy vagyunk