Sörös Béla: A magyar liturgia története I. A keresztyénség behozatalától a XVI. sz. végéig (Budapest, 1904)

II. Rész. A magyar liturgia története a reformáczió századában 1526–1600 - I. szakasz: A protestáns egyházak szertartásai - 28. §. A prédikáczió

sók a könyv kinyomtatásáért adnak hálát és a többi részeknek gondjaviseléseért könyörögnek. Istennek különös kegyelméből e korszak emlékei már nagyobb számmal maradtak. Kár, hogy a bennük rejlő kincseket a legtöbbnyire csak nyelvészeti szempontból keresik. Pedig a valláserkölcsi élet számára is sok becseset adnak. Bennük vannak lerakva azok az erők, a melyeknek csendes és szorgalmas ültetgetése készítette elő a XVII. század nemzeti ellenállását, a hitet, a vallást, az országot és a nemzetet pusztító kettős ellenséggel szemben. Mutatványul itt Meliusnak egy húsvéti beszédét közlöm a „Válogatot predicatiok"-ból : A feltámadásról első prédikáczió} Lut. 24., Máté 28., Márk 16. Egynéhány asszony állatok visszatérvén a koporsóiul készítenek jó illatú szerszámokat és keneteket. És akkor az innepen vesztegségben lőnek ez Úrnak parancsolatja szerint. (Ezsd. 16, 20. 23.) Az hét innepnek penig első napján sötét hajnalba menének a koporsóhoz, elhozván a jó illatú keneteket, a kiket készítettek vala. (Num. 15.) Valának ő vélek több asszony állatok is. Úgy találák pedig a követ, a ki vala a koporsón, hogy elvonattatott hát a koporsóról, és bemenvén a koporsóba nem találák meg az Úrnak testét. És mikor ezen a dolgon tévelygenének és gondolkodnának, lőn ez, hogy imé két férfiak tündöklő ruhákban ö melletek megállanak. És mikor ez asszony állatok igen felette megijedtek volna, és az ő orczájukat a föld színére lehajtották volna, mondának a férfiak az asszony állatoknak. Miért keresitek az élőt a holtakkal? Nincsen itt, hanem feltámadott. Emlékezzetek meg róla a miképpen szólott tinektek, még akkor, mikor Galileába volt, Jézus. Bizonyával így szólt: szükség, hogy az embernek fia a bűnös emberek kezébe adattassék, és megfeszíttessék és hogy harmadnapon feltámadjon. 1 Melius P. : Válogatott prédikácziói, 242—257. 1.