Margócsy József: Az evangyelmi keresztyén-vallás főbb vonásokban s egyház-történelmi keretben. Konfirmandusok tankönyve. 2. kiad. Losonc 1904.
10 Felosztatik e szent könyv történeti, oktató és jós könyvekre. A történeti könyvek: Máté, Márk, Lukács, János evangyeliomai és az apostolok cselekedetei. Oktató könyvek: Pál apostol nagyobb levelei, egy a Rómabeliekhez és kettő a Korintusbeliekhez irva; azután következnek magánhangzóik szerint: Oalatia, Efezus, Filippi, Kolossebeliekhez egy-egy és kettő a Tessalonikabeliekhez küldve; végre tanítványaihoz Timotheushoz 2, Titushoz 1 és Filemonhoz 1 intézve és a zsidókhoz szóló levél. A többi apostolok levelei u. m. Jakab 1, Péter 2, János apóst. 3 és Júdás (Taddeus) levele. Jós könyvek: János jelenései. A történeti könyvek Jézus élete, tettei, tanairól és az apostoloknak az ev. terjesztése érdekében viselt dolgairól szólnak. E könyvek szerint Jézus élettörténete főbb vonásokban a következő : Jézus Krisztus született Augusztus római császár idejében, a mikor a zsidók királya Heródes volt. Augusztus császár népösszeirást rendelt el, mely célból köteles volt mindenki családi származása helyére menni, így mentek József és Mária nevííek is Bethlehembe, Dávid király családjának városába, minthogy származásra nézve Dávid király családjából valók voltak. Bethlehembe érve, telve találták azt a mindenfelől, hasonló célból összesereglett néppel. Mivel rendes szállást már nem kaphattak, egy istálóba vonták meg magukat, a melynek jászolyában született a megváltó Jézus Krisztus. Születési helye felett égi fény támadt, a melyet a Bethlehem körül nyájaikat őrző pásztorok vettek észre, az alatt találták fel az Idvezitőt s tisztességet tevének neki. De e csillag vezérlete után napkeleten 3 bölcs is indult Jézus felkeresésére, Jeruzsálemen átutazván. Mikor megtudta Heródes, hogy Jeruzsálemben vannak, magához hivatá s kikérdezte őket útjok célja felől. A bölcsek azt mondák neki : láttuk az ő csillagát napkeleten s megyünk, hogy előtte leboruljunk. (A jó és okos emberek mindig örülnek a feltűnő igazi nagyságnak s csak a gonoszok telnek el irigységgel s álnoksággal.) Heródes helyeselte a bölcsek szándékát s felszólitá, hogy ha meglelik, visszafelé utaztukban szóljanak be s adják tudtára, hogy ő is elmenvén, tiszteleghessen neki. A bölcsek Bethlehemben feltalálván Jézust, szivből üdvözölték, hódolatuk jeléül adván neki aranyat, tömjént és mirhát. Azonban hazafelé utaztukban nem tértek Jeruzsálembe. Tartottak attól, hogy Heródes hihetőleg félteni fogja Jézustól az ő földi királyságát s élete ellen fog törni. S gyanujok csakhamar megvalósult ; mert Heródes azt az iszonyú ren-