Margócsy József: Az evangyelmi keresztyén-vallás főbb vonásokban s egyház-történelmi keretben. Konfirmandusok tankönyve. 2. kiad. Losonc 1904.

40 van jelen anélkül, hogy a bor és kenyér lényege -változnék. A helv. hitv. egyház tanítása szerint Krisztus teste és vére az úrvacsorában a hit- és lélekre van jelen s a kenyér és a bor Krisztus jelenlétének jelei (symbolumai). Mi az úrvacsoránál ostyát, a reformátusok közönséges kenyeret használnak. b) A kegyelemválasztási vagy üdvözülési tan a mi egyházunkban abban áll, hogy az Isten kegyelme és a Jézusban való hit megigazít és üdvözit, Ján. 3, 16. a helvét hitvallás (IX. rész 2. §.) szerint, Isten némely embereket üdvösségre, másokat kárhozatra rendelt előre végzett határozatánál fogva. S ez az úgynevezett elrendelés vagy praedestinatió-féle tan. Unitárius vallás. Keletkezésére a Szentháromságról szóló tan szolgált alkalmul. Hivei magyar nyelven egységhivőknek nevezhetők. Már a reformatio idején kezdtek feltünedezni. Socinus Olaszhonban, Servét Svájcban lépett fel e tannal ; de egyházat alkotni nem birtak. Később Blandrata György, Zápolya János magyar király udvari orvosa terjesztette az Isten egyszemélyiségének eszméjét ; de csakhamar Dávid Ferenc lett annak valódi apostoli. Dávid a reformátiónak első éveiben Wittenbergában is megfordult. Róm. kath. papi állását elhagyva, előbb a kolozsvári ev., majd unitárius pap lett s mint ilyen II. János király udvari főpapja lett. A piacon tartott egyik beszéde folytán egész Kolozsvár az unitárius hitre tért. Blandrata György, az orvos, megirigyelvén Dávid Ferenc dicsőségét, a kath. érzelmű Báthory Kristóf fejedelemnél és mindenfelé azzal vádolta, hogy Krisztus imádását Isten egységével ellenkezőnek állítja. Dávid ellen azért perbefogatás lett elrendelve, fej- és jószágvesztésre itélve, de mielőtt az ítélet rajta végrehajtatott volna, börtönében meghalt. Különbözik e vallásfelekezet a többi keresztyén felekezetektől abban, hogy a szentháromságot el nem ismeri. A mi egyházunk a többi ker. felekezetekkel azt tartja,